eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Prison interior. Jail cells and shadows, dark background. 3d illustration
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

Letartóztatták a dán titkosszolgálat vezetőjét

Lars Findsent azzal gyanúsítják, hogy szigorúan bizalmas információ kiszivárogtatásában vett részt.

Őrizetbe vették a dán hírszerzés (DDIS) vezetőjét, Lars Findsent, akit azzal gyanúsítanak, hogy szigorúan bizalmas információ kiszivárogtatásában vett részt – jelentette a helyi sajtó.

A kiszivárogtatással kapcsolatban Dánia két titkosszolgálatának négy jelenlegi és két korábbi munkatársát vették őrizetbe, a többieket azonban elengedték, jóllehet a nyomozás tovább folyik.

Az ügyészség és a hatóságok nem közöltek további részleteket arról, milyen jellegű kiszivárogtatásról van szó, a DR dán közszolgálati televízió azonban 2020-ban azt közölte, hogy a hírszerzés információkat osztott meg az Egyesült Államok nemzetbiztonságával, amely így hozzáférhetett dán állampolgárok személyes adataihoz és beszélgetéseihez is.

Egyelőre nem tudni azt sem, meddig tartják őrizetben Findsent, aki nem nyilatkozott a sajtónak.

A volt igazgatót és négy munkatársát egyébként 2020 augusztusában függesztették fel egy másik ügyben, a titkosszolgálatokat felügyelő független bizottság vizsgálata miatt, ám e vádak alól azóta tisztázta magát.

A dán titkosszolgálatok az elmúlt években többször is botrányba keveredtek: 2019-ben egy koppenhágai bíróság négy hónap börtönbüntetésre és 400 ezer dán korona (több mint 17 millió forint) pénzbírságra ítélte a dán titkosszolgálat (PET) egykori vezetőjét, Jakob Scharfot, mert egy könyvben bizalmas információkat közölt a szervezetről. A börtönbüntetést később elengedték. Scharfnak csak a bírságot kellett kifizetnie.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×