Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója beszél a diákokhoz, mielőtt Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjainak 2021. október 4-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar lehet az ENSZ-közgyűlés elnöke

Az ENSZ tagállamai jövő júniusban választják meg a közgyűlés következő ülésszakának elnökét, a pozícióra Kőrösi Csabát jelölik – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

Az ENSZ-tagállamok jövő júniusban választják meg a közgyűlés következő, 2022 szeptemberétől 2023 szeptemberéig tartó, 77. ülésszakának elnökét. A pozícióra ezúttal a világszervezet tagországainak kelet-európai földrajzi csoportja állíthat jelöltet – közölték.

Hangsúlyozták: a 23 tagállamból álló tömörülés december elején hivatalosan is bejelentette, hogy Kőrösi Csabát jelöli a tisztségre.

Kőrösi Csaba 2010 és 2014 között nagyköveti rangban vezette Magyarország New York-i állandó ENSZ-képviseletét, jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának élén áll – ismertették.

Ha az ENSZ 193 tagállama Kőrösi Csabát megválasztja a közgyűlés elnökévé, érdemi szerepet játszhat a Magyarországnak is fontos világpolitikai és fenntarthatósági kérdések alakításában – emelték ki a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×