Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Kisfiú ül egy lépcsőn egy romos társasháznál Beregszászon, ahova adományokat szállított a Magyar Református Szeretetszolgálat 2015. április 23-án. A segélyszervezet 2014 szeptemberében kezdődött programja keretében hetente alapvető élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és ruhákat szállítanak kárpátaljai rászorulóknak.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Aggasztóan sokan szorulnak segélyre a világon

A világon minden 29 emberből egy humanitárius segélyre szorul, a szenvedők száma rohamosan nő a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és a fegyveres konfliktusok miatt, a pénzszűkében lévő segélyszervezetek pedig alig képesek lépést tartani ezzel a növekedéssel - állapította meg az ENSZ egy csütörtökön kiadott jelentésében (Global Humanitarian Overview 2022)

Jövőre várhatóan 274 millió ember szorul majd humanitárius segélyre, ami 17 százalékkal több mint ahányan 2020-ban voltak.

"Az idén a klímaválság elérte forráspontját" - jelentette ki António Guterres főtitkár annak az ENSZ-kampánynak a bevezetőjében, amelyben a világszervezet 41 milliárd dollárt kér adományozóktól arra a célra, hogy a számított 274 millióból segíteni tudjanak jövőre legalább a leginkább rászoruló 183 milliónak. A segélyezéshez szükséges összegű pénz mindig több annál, mint amennyi összejön - mondta a főtitkár a videokapcsolaton keresztül megrendezett kampánynyitón, amelyet a washingtoni központú Nemzetközi Tanulmányok Stratégiai Központja (CSIS) elemzőintézet rendezett meg.

A frissen kiadott jelentés szerint az ENSZ jövőre is kénytelen kihagyni a humanitárius segélyezésből Észak-Koreát, mert az országnak olyan szigorú járványellenes határzára van és lesz még jövőre is, hogy a segélyszervezeti alkalmazottak sem tudnak belépni a területére. Így a 2022-es már a második év lesz, amelyben az ENSZ kénytelen kihagyni az országot a emberbaráti segélyezésből. A legsúlyosabb humanitárius válságban Észak-Korea mellett Afganisztán és Mianmar van a világon, és valószínűleg az ottani állapotok is tovább fognak súlyosbodni jövőre - olvasható a jelentésben, amelyet a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) állított össze.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×