Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Bejelentkezett az elnöki pozícióra Kadhafi fia Líbiában

Regisztráltatta magát jelöltként a líbiai elnökválasztásra a néhai diktátor, Moammer Kadhafi fia, Szaif al-Iszlám vasárnap az ország déli részében fekvő Szebha városban a közösségi médiában megjelent fotók tanúsága szerint.

A regisztráció hírét egy illetékes is megerősítette.

A választást december 24-én tartják. A 49 éves Szaif al-Iszlám Kadhafi egyike a jelöltek listáján szereplő ismert személyiségeknek, akik között ott van az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok, Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh ügyvezető miniszterelnök és Aguila Száleh parlamenti elnök is.

A tervezett elnök- és parlamenti választásokat továbbra is kétségek övezik, mivel az egymással versengő kelet- és nyugat-líbiai frakciók és politikai testületek a választások menetrendjéről és arról is vitatkoznak, hogy ki indulhat jelöltként.

A kötélhúzás a szélesebb értelemben vett líbiai békefolyamatot is veszélyezteti, amelynek többek között célja a régóta megosztott állami intézmények egyesítése és a külföldi zsoldoscsapatok kivonása.

A párizsi nemzetközi Líbia-konferencián a résztvevők pénteken megállapodtak abban, hogy büntetőintézkedéssel sújtják, aki megzavarja vagy megakadályozza a voksolást, de továbbra sincs megegyezés a kormányzás szabályairól.

Kadhafi feltehetően a NATO-támogatta 2011. évi felkelés előtti időszak nosztalgiájára épít, de elemzők szerint elképzelhető, hogy nem ő lesz a választás győztese. A Kadhafi-korszak sok líbiai emlékezetében a kemény önkényelvűség korszakaként él, Szaif al-Iszlám pedig olyan sokáig távol volt a hatalomtól, hogy nehéz lesz annyi támogatót mozgósítania, mint vetélytársainak - jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Moammer Kadhafit 2011 októberében fogták el szülővárosában, Szirtben, és agyonlőtték.

Szaif al-Iszlám esélyeit feltehetően az is csökkenti, hogy azzal gyanúsítják: az apja hatalmának megdöntésére irányuló 2011-es felkelések alatt békés tüntetők meggyilkolására szólított fel. Még abban az évben elfogta őt a nyugat-líbiai Zintánt ellenőrző milícia. Egy bíróság Tripoliban 2015-ben távollétében halálra ítélte. A megbuktatott diktátor fia videokonferencia keretében vett részt a tárgyaláson, azonban a zintáni erők nem adták ki őt a fővárosban működő hatóságoknak, és több évet töltött el fogságban a külvilágtól gyakorlatilag teljesen elszigetelve. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2014 óta követeli az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított férfi kiadatását.

A fiatal Kadhafi tíz évvel az elmenekülését és több éves fogságát követően jelentette be a The New York Times című amerikai napilapnak idén augusztusban adott interjúban, hogy adott esetben indulna az elnökválasztáson.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×