Az Európai Uniónak újfajta partnerségre van szüksége Törökországgal mind a gazdasági, mind a migrációs együttműködést illetően - jelentette ki Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amely a hétfői számban jelent meg.

Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Törökországban járt, ahol - az afgán válság kapcsán - az újabb migrációs hullám megelőzésére tett erőfeszítésekről is tárgyaltak.

"Nagy különbség a 2015-ös helyzethez képest, hogy most még időben vagyunk, és talán megelőzhetjük a válságot. Ehhez azonban megfelelő lépéseket kell tennünk, valóban a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt, tanulva a 2015-ös leckéből" - hangoztatta Várhelyi Olivér. Úgy vélte, a hat évvel ezelőttihez képest új szempont a török határvédelem minél átfogóbb támogatása, valamint az Afganisztán jelentette kihívás Törökországra, így Európára nézve. A mostani válság "megmutatta, hogy nincs más út, együtt kell dolgoznunk Ankarával" - szögezte le.

Hangoztatta azt is, hogy "nemcsak Ankarával, hanem Nyugat-Balkánnal is meg kell erősítenünk a munkát a migráció tekintetében". Elmondta, hogy

minden olyan nyugat-balkáni vezetővel tárgyalt a közelmúltban, aki befogadást végez, és felhívták a figyelmüket a biztonsági dimenzió jelentőségére.

Az afgán válság szavai szerint azt is "megmutatta, hogy súlyos következményei vannak, amennyiben a geopolitikai választásainkban nem vagyunk kellően erélyesek és következetesek. (...) Képzeljük csak el, hogy mi történik, ha a nyugat-balkáni partnerek bővítési folyamata tovább húzódik, és - ugyancsak bizonyos geopolitikai megfontolásból - nem az történik a valóságban, amire ígéretet tettünk. Márpedig a Nyugat-Balkán földrajzilag sokkal közelebb van hozzánk, mint Afganisztán. Ebből következik, hogy Európa első számú választása az kell hogy legyen, hogy integrálja a térséget" - fejtette ki a magyar EU-biztos.

Az októberi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta, akkorra már szeretné látni, hogy a meghirdetett gazdasági-fejlesztési tervek mely elemeinek a megvalósítása indulhat el. "A cél, hogy a térség hosszú távú stabilitását és békéjét támogassuk" - emelte ki.

Az albán és az észak-macedón csatlakozási folyamatot illetően Várhelyi Olivér úgy vélte, a fennálló problémák megoldásában egyáltalán nem segít, hogy Bulgáriában rövid időn belül immár a harmadik parlamenti választást rendezik, de "nem adtam fel, a hónap végén egy újabb szófiai látogatást is tervezek".

"Abban mindenki egyetért, hogy mindkét ország teljesíti a tárgyalás kezdésének minden kritériumát, tehát a feltételek adottak" - tette hozzá.

Szerbiáról szólva pedig kijelentette, hogy az országban új lendületet kapott a reformfolyamat, a kormányzat "komoly és nehéz politikai döntéseket hozott meg, és eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeinket". Hozzáfűzte: "A magam részéről messzemenőkig támogatom az előrelépést. Innentől fogva a tagállamokon múlik, hogy egy-két kivétellel, de az összes tárgyalási fejezet megnyílik-e Szerbiával még ebben az évben".