Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Elnapolták a bécsi tárgyalásokat az iráni atomprogramról

Egyelőre nem tudni, mikor indulnak újra az egyeztetések.

Elnapolták a hat évvel előtti iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi hathatalmi tárgyalásokat, a küldöttségek konzultációkra visszatérnek hazájukba; a tárgyalások résztvevői szerint a megbeszéléseken előrehaladást értek el, de a fennmaradt nézeteltéréseket nem könnyű áthidalni.

A halasztást Enrique Mora európai uniós és Abbász Aragcsi iráni főtárgyaló is megerősítette.

Az iráni állami televíziónak nyilatkozva Aragcsi felhívta a figyelmet arra, hogy minden korábbinál közelebb kerültek a megállapodáshoz. Az iráni küldöttség még vasárnap visszatér Teheránba, és egyelőre nem világos, mikor indulnak újra az egyeztetések az osztrák fővárosban.

Mora reményei szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) és Teherán meghosszabbítja az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzésére vonatkozó egyezséget, amelynek hatálya június 24-én jár le.

A keményvonalasnak tartott Ebrahím Raíszi aratott győzelmet a pénteki elnökválasztáson, és augusztusban veszi át az elnöki hivatalt az atomalku támogatójaként számon tartott Haszan Róhánitól. Megfigyelők szerint azonban kicsi a valószínűsége annak, hogy mindez megakasztaná Irán arra irányuló erőfeszítéseit, hogy visszaállítsák az atomalkut és feloldják a gazdaságot fojtogató szankciókat.

"Amennyiben a megállapodást sikerül véglegesíteni, amíg Róháni még hatalmon van, Raíszit nem bírálhatják a keményvonalas támogatói amiatt, hogy engedményeket tett a Nyugatnak"

- nyilatkozta egy névtelenséget kérő iráni tisztségviselő a Reuters brit hírügynökségnek. "És persze Róhánit, nem pedig Raíszit fogják hibáztatni, ha gondok merülnek fel a megállapodás körül" - hangsúlyozta az illetékes. Hozzátette, hogy az iráni tárgyalóküldöttség a jelenlegi összetételben megmarad még Raíszi elnökségének első hónapjaiban is.

"A Raíszi által kiválasztott külügyminiszter személye fogja majd feltárni, hogy mi lesz az új kormány külpolitikája" - mondta egy másik tisztségviselő, szintén a Reutersnak. Kijelentette, hogy mindemellett az ország nukleáris politikájáról nem a kormány, hanem Ali Hámenei legfelsőbb vezető dönt, akinek beleszólása van minden stratégiai jelentőségű kérdésbe.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×