Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint valószínűsíthető, hogy a január 6-i incidens kapcsán készült olyan jelentés is, amely nem tartozik a nyilvánosságra, ami arról szólhat, hogy kik konkrétan a felelősök.

A megismert dokumentum alapján viszont az látszik, hogy

ismét az a probléma merült föl, mint ami 2001. szeptember 11-én, tehát, hogy megvolt az információ, de azt nem osztották meg azokkal, akikre az konkrétan vonatkozott

– tette hozzá Kis-Benedek József.

„Így az látható, hogy beindult egy egymásra mutogatás.”

Ismeretes, a Capitolium saját rendőrséggel bír, amely alapvetően nyílt információkat gyűjt. Nyilván a fenyegetettséget illetően külön is foglalkoznak a közösségi médiumokkal, illetve a különféle csoportokkal, rendőrségi módszerekkel, magyarázta a címzetes egyetemi tanár. Mindeközben a titkosszolgálat, ami jelen helyzetben az FBI-t takarja, miután ez a szerv felelős az Egyesült Államok határain belüli biztonsági helyzetért, ide értve a szélsőséges tevékenységek, a terrorizmus elhárítását, azt állítják, hogy nem kapták meg a rendőrség jelzését. Ugyanakkor a rendőrség pedig azt mondja, nem kapta meg a titkosszolgálatok, tehát sem az FBI, sem a szövetségi belügyminisztérium szolgálatának a jelzését, „ami már is egy súlyos hiba.” Kis-Benedek József megjegyezte, nem túl valószínű, hogy az FBI egyébként ne rendelkezett volna a szükséges információkkal.

A fentiekből következően tehát egy kétirányú megosztásról lehet beszélni. Az egyik egy fölfelé, tehát az amerikai elnök irányába történő jelentés, aminek nyomának kell lennie. „Nem úgy van, hogy fölveszek egy telefont és elszáll a dolog”, hanem írásban történik.

Az, hogy aztán erről a capitoliumi rendőrséget nem tájékoztatták, az általános probléma, nem kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban

– tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. „De ez nem történt meg”, így jelenleg azon folyik a belső vita, hogy kik a felelősök, hogyan kell ezt javítani, és tulajdonképpen miként kellene megváltoztatni a Capitolium rendőrségét, hogy több legyen számára az információ.

Az, hogy az információt nem adták át, az egy dolog – folytatta a szakértő, de a probléma, hogy amikor a Capitolium rendőrsége segítséget kért a Pentagontól, akkor az alá tartozó Nemzeti Gárda meglehetősen nagy késéssel lépett föl a feltüzelt és felkészült szélsőséges erőkkel szemben, amikor a támadás megtörtént. „Történik egy adminisztrációváltás, egy elnökválasztás, bizonytalanok a szolgálatok, és több alkalommal elhangzik – különösen a rendőrség részéről –, hogy vezetés nélkül maradtak” – összegzett Kis-Benedek József. Vagyis nem kaptam semmiféle útba igazítást felülről, hogy tudjanak intézkedni, és hogy pontosan mit, ami nagyon hasonlít a 2006-os magyar helyzethez, jegyezte meg.

A biztonságpolitikai szakértő egyetértett, a legnagyobb probléma a kommunikáció, hogy nem tájékoztatták egymást a felek, tehát a jövőre nézve

elengedhetetlen a hírszerző szervek közötti együttműködés fejlesztése,

ami nagy tanulsága volt már a New York-i terrortámadásoknak is. „Elég nagy szégyen, hogy 9/11 után ilyesminek kellett megismétlődnie az Egyesült Államokban.” Ennek nyomán azon sem lenne meglepődve Kis-Benedek József, ha a Capitolium esetében egy kisebb hírszerző – nem csak nyílt forrásokon alapuló – rendőri egységet alkalmaznának a jövőben. Vagyis a szervezeti és személyi változások sem elképzelhetetlenek.