Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Bíróság rendelte el a nyitást Csehországban, az egészségügyi miniszter aggódik

Nincs szükségállapot, így a kormánynak nincs joga a korlátozásra - mondta ki a bíróság. Így hétfőtől már nyitni kell, pedig a miniszter szerint még nincs itt az ideje.

"Mindössze három napja vagyok újra a tárca élén, és nem vagyok elragadtatva, hogy ilyen határozott nyitást kell tennünk" - mondta Adam Vojtech egészségügyi miniszter szombaton Prágában arra reagálva, hogy Csehországban hétfőtől kezdve minden üzlet és szolgáltatás megnyílhat, amelyet a kormányzat eddig még zárva tartott a koronavírus-járvány terjedése elleni óvintézkedések keretében.

A legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, miszerint az egészségügyi tárcának, ha nem áll fenn szükségállapot, nincs joga bezáratni semmiféle üzletet vagy szolgáltatást, a kormány jóváhagyta - közölte Adam Vojtech egészségügyi miniszter szombaton Prágában a Lidové Noviny című konzervatív napilapnak nyilatkozva.

"Amennyiben a bírósági döntés nem kötelezne, javasolnám a június 14-re tervezett teljes nyitási időpont betartását" - szögezte le a tárcavezető. Rámutatott: bár a helyzet folyamatosan javul, a járvány kiújulásának a kockázata nem szűnt meg.

Csehországban április 12-én szűnt meg a tavaly október elején bevezetett szükségállapot.

Bár a cseh kormány fokozatosan enyhítette a gazdasági és az üzleti életet korlátozó intézkedéseket, a vállalkozók egy része nem volt elégedett a tempóval, és beadvánnyal fordult a bírósághoz, azt állítván, hogy az egészségügyi tárcának a szükségállapot feloldása után nincs joga tovább korlátozni tevékenységüket. A legfelsőbb közigazgatási bíróság igazat adott nekik, így a kormány a korlátozások gyorsabb eltörlésére kényszerült.

A cseh kormány május elejével kezdődően fokozatos oldja fel a korlátozásokat, az összes feloldását június 14-re tervezték. A bírósági döntés alapján a kabinet azonban úgy döntött, hogy hétfőtől kezdve már minden üzlet és szolgáltatás normálisan üzemelhet a védőintézkedések betartása mellett. Ez az üzletekben alapvetően a maszkviseletet, a vendéglőkben pedig az oltás igazolását vagy a negatív tesztet jelenti. Hétfőn tehát kinyitnak a vendéglők belső terei, a strandok, a wellness szállodák, a játékkaszinók, klubok diszkók és a zárt sportlétesítmények is.

A járványhelyzet fokozatosan javul. Pénteken 454-re csökkent a napi igazolt fertőzések száma, ami 217-tel kevesebb, mint egy hete, és a tavaly augusztus végi adatoknak felel meg.

Másfelől folyamatosan emelkedik az oltások napi száma, amely a hét második felében már túllépte a napi százezret. Az eddig beadott összes oltóanyag száma 5,14 millió körül van. Mindkét adagot mintegy 1,45 millió személy kapta meg. Csehországban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltóanyagokat használják. Jelenleg már a 16 évesek is jelentkezhetnek az oltásra.

A koronavírus-járványban elhunytak száma eddig 30 101. Míg áprilisban a napi elhalálozások átlaga 84, addig az utóbbi héten ez már 10 alá csökkent. A járvány terjedésének reprodukciós száma továbbra is egy alatt van (0,67).

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×