Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Unsplash

Váratlan fordulat Ann Widdecombe brit politikus gyilkossági ügyében

A brit rendőrség szombaton bejelentette, hogy elengedték azt a férfit, akit egy nappal korábban vettek őrizetbe Ann Widdecombe brit politikus halálának ügyében.

A tájékoztatás szerint a 26 éves brit fiatalember már nem része a vizsgálatnak.

„A gyilkossági ügyben indított nyomozás még a korai szakaszban jár, de jó ütemben halad; minden szükséges eszközt bevetünk, minden bizonyítékot tüzetesen átvizsgálunk annak érdekében, hogy pontosan megtudjuk, mi történt” – jelentette ki Matt Longman, az ügyben területileg illetékes Devon és Cornwall megyei rendőrség főkapitánya.

Hozzátette, hogy a rendőrség vár bármilyen, az ügyhöz kapcsolódó lakossági információt, azonban arra kérte az embereket, tartózkodjanak a gyilkossággal kapcsolatos elméletektől, különösen a közösségi médiában.

Devon és Cornwall megyei rendőrsége korábban azt közölte, az ügyet nem kezeli terrorizmusként, és nem jutott el hozzá olyan értesülés, amely szerint terrorcselekmény történt volna.

Widdecombe 78 esztendős korában, a délnyugat-angliai Dartmoorban lévő otthonában hunyt el.

A nyomozók megállapították, hogy halála előtt a politikus súlyos sérüléseket szenvedett, így az ügyben gyilkosság gyanújával indult vizsgálat.

Widdecombe 1987-től 2010-ig volt a londoni alsóház képviselője, majd a brit EU-tagság megszűnése előtt nem egészen egy évig az Európai Parlamentnek is tagja volt. Az 1990-es években, John Major egykori konzervatív párti miniszterelnök kormányában különböző államtitkári tisztségeket töltött be, 2023-ban pedig csatlakozott a Nigel Farage vezette, EU- és bevándorlásellenes szélsőjobboldali Reform UK párthoz, amelynek haláláig bevándorlási és igazságügyi kérdésekben illetékes szóvivője volt.

Konzervatív párti tagsága idején is a párt jobbszélének egyik politikai zászlóvivője volt: kampányolt az abortusz betiltásáért, az LMBT-közösség jogainak korlátozásáért és a halálbüntetés újbóli bevezetéséért.

Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva óva intett mindenkit a gyilkosság indítékaival kapcsolatos találgatásoktól, és nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani arra a kérdésre, hogy a bűncselekménynek lehettek-e politikai motívumai.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×