eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel: be kell árazni a széndioxid-kibocsátást

A német kancellár szerint össze kéne hangolni a nemzeti szintű kibocsátás-csökkentési vállalások számítási alapjait, mert most nagy az összevisszaság.

A széndioxid-kibocsátás piaci alapú és globális beárazása szükséges a éghajlatváltozás feltartóztatásához – mondta Angela Merkel német kancellár a Petersbergi Klímadialógus (PCD) nevű konferenciasorozat idei tanácskozásán, amelyet a novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferencia (COP26) előkészítésére hívtak össze.

A kancellár az online tanácskozáson elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy az általa kezdeményezett PCD kezdete, 2010 óra világszerte közmegegyezéssé vált, hogy az éghajlatvédelmi törekvések célja az úgynevezett klímasemlegesség, vagyis az, hogy nettó nulla legyen az emberiség szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása.

Ehhez nemzeti szintű erőfeszítések és nemzetközi összefogás és szolidaritás kell – mondta. Hazája törekvéseiről elmondta, hogy kormány a napokban véglegesíti az első, 2019-es német klímavédelmi törvény módosítását, miszerint

55 helyett 65 százalékkal kell csökkenteni Németország üvegházgáz-kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest, és nem 2050-re, hanem 2045-re kell elérni a klímasemelgességet.

A nemzeti szintű kibocsátás-csökkentési vállalásokkal kapcsolatban megjegyezte: hasznos lenne összehangolni a vállalások számítási alapját, mert a bázisévek és a célévek különbözősége miatt "nagy az összevisszaság, és csak egy átváltási táblázattal lehet kiigazodni".

A nemzetközi összefogásról szólva hangsúlyozta, hogy többet kell tenni a kevésbé fejlett országoknak 2025-ig ígért évente 100 milliárd dolláros támogatás biztosításáért, és a COP26-on tárgyalni kell a 2025 után alkalmazandó új támogatási mechanizmusról. Mint mondta, Németország a legutóbbi, 2019-es adatok szerint közpénzből és magángazdasági forrásokból egy év alatt mintegy 7,2 milliárd euró értékű támogatással és beruházással segítette a kevésbé fejlett országok törekvéseit üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére és az alkalamzkodásra a változó éghajlathoz, ami méltányos hozzájárulás hazájától.

Aláhúzta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás beárazása és a kibocsátási jogok kereskedelme a német és az európai uniós tapasztalatok alapján igen hatékony irányító, ösztönző eszköz a klímasemlegességhez vezető úton, és "nagyon kívánatos", hogy fokozatosan globális szinten is kialakuljon. Ebben a rendszerben egyre nagyobb teret kell engedni a piac szabályozó erejének, és ki kell terjeszteni minél több területre, például a közlekedésre és a lakások fűtésére – mondta.

Angela Merkel követendő példaként ajánlotta a német megoldást, amelyet ugyancsak a 2019-ben elfogadott klímavédelmi törvénnyel vezettek be. Az idén induló rendszerben

kezdetben tonnánként 10 euróba (3650 forint) kerül a kibocsátási jog, majd fokozatosan drágul, 2025-ig 35 euróra. Utána a piaci viszonyok határozzák majd meg az árat, és az állam csak egy felső korlátot, tonnánként 60 euró jelöl ki.

A német rendszerben a fűtő- és üzemanyagokat – benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz – forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz. A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára így emelkedik majd, amit egy sor intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni. Például a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre.

A klímabarát magatartás ösztönzésének fő eszköze az adórendszer. Így például az új szabályok szerint a lakások energiafelhasználást mérséklő beruházások költsége részben – legfeljebb 40 ezer euróig – leírható a személyi jövedelemadó (szja) alapjából, az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében pedig a korábbi 17 százalékról 9 százalékra csökkentették a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést.

Angela Merkel - aki politikai pályafutásának egyik korai szakaszában, 1994-től 1998-ig szövetségi környezetvédelmi miniszter volt – a 2009-es koppenhágai ENSZ-klímakonferencia (COP15) kudarca után kezdeményezte a PCD elindítását. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) titkárságának székhelye, a németországi Bonn mellett fekvő Petersbergről elnevezett tanácskozássorozat mindenkori célja megalapozni az UNFCCC végrehajtásáról szóló éves konferencia sikerét. A COP15-ön az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló 1997-es – Angela Merkel miniszteri tevékenysége idején elfogadott – kiotói egyezményt felváltó új megállapodást próbálták kidolgozni az UNFCCC-hez csatlakozott országok képviselői. Ez a törekvés végül csak 2015-ben, a párizsi klímakonferencián (COP21) vezetett eredményre.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×