Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vera Jourová, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős uniós biztossal, Dimitrisz Avramopulosszal tartott sajtóértekezleten az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2019. január 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Jourovát és Sassolit is kitiltotta Moszkva

Durvul a diplomáciai hadviselés

Oroszország megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük három magas rangú tisztségviselőnek, David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, Vera Jourovának, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak és Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének.

Ezt az orosz külügyminisztérium közölte pénteken, kifogásolva, hogy az EU a közelmúltban "illegitim" és "alaptalan" korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az intézkedéssel sújtottak köréhez tartozik Asa Scott, a svéd védelmi kutatóintézet biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági laboratóriumának vezetője, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) francia küldöttségének tagja, Ivars Abolins, a Lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács elnöke, Maris Baltins, a Lett Állami Nyelvi Központ igazgatója és Ilmar Tomusk, az észt nyelvi felügyelet vezetője.

Közleményében az orosz diplomáciai tárca nehezményezte, hogy Brüsszel minden orosz javaslatot következetesen figyelmen kívül hagy vagy elutasít, amely a problémák párbeszéd útján való rendezését szorgalmazza. A minisztérium szerint az EU "valódi célja az, hogy bármi áron feltartóztassa" Oroszország fejlődését, és ráerőltesse egyoldalú világrend-koncepcióját, amely a "szabályokon", nem pedig a nemzetközi jogon alapul, ezzel kihívást intézve az orosz kül- és belpolitika önállóságához.

A moszkvai diplomácia azzal vádolta meg Washingtont, hogy ebben bátorítja az EU-t, nem is titkolva érdekeltségét abban, hogy "Európát ismét az éles geopolitikai konfrontáció arénájává" változtassa.

A feketelistára került személyek kitiltását Moszkva nem indokolta meg hivatalosan. A tisztségviselőknek a jelek szerint közük van az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz, az ügyben jogsegélyegyezmény alapján intézett orosz felvilágosítási kérelem visszautasításához, valamint a balti országok orosz kisebbsége nyelvhasználati jogainak megsértéséhez és orosz tömegtájékoztatási eszközök ottani betiltásához.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×