eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: az EU szerint szigorítás lesz, vagy a biztos halál

Nyilvánosságra hozta szerdán az Európai Bizottság az úgynevezett taxonómia rendelet első változatát. A szó nem sokak számára lehet érthető, mégis euró száz- vagy ezermilliárdok állnak mögötte. Ugyanis a következő időszakban dől el, hogy mi számít majd zöld beruházásnak, amelyet Brüsszel az előttünk álló évtizedekben kiemelten támogat.

A taxonómia rendelet nemcsak kifejezetten klíma-, hanem egyben környezetvédelmi fenntarthatósági célokat is megfogalmaz. Ennek értelmében tehát, ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység zöld címkét kaphasson a későbbiekben, 6, előre meghatározott környezetvédelmi szempont közül – mint például a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, vagy a vizek tisztán tartása – legalább egynek meg kell felelni, ugyanakkor a maradék 5-nek sem szabad jelentősen ellent mondani, úgymond azokra ártalmasnak lennie – magyarázta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője. A szakember megjegyezte: így kár a neurális energia, amely nem jár kibocsátással, kvalifikálhatja magát a tiszta energiák közé – ekörül folyik is egy nagy küzdelem –, amin viszont mégis elbukhat, hogy az ezzel járó neurális hulladék megfelelő tárolása egyáltalán nem megoldott.

Fő és köztes célok

Gyévai Zoltán arra is kitért: az Európai Unió mostani álláspontja szerint nem várhat tovább a klímacéloknak a szigorítása, hiszen látható, hogy a jelenlegi templomban a „biztos halálba rohanunk”, a bolygó biztonságát veszélyeztetve. Mindezt úgymond „felvarrták” a párizsi egyezményre, ami értelmében vissza kell fogni a kibocsátás meglehetősen drasztikus mértékben. Vagyis valamennyi célt alá kell rendelni annak, hogy 2050-re elérhető legyen a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás.

Ugyanakkor vannak köztes, mint például a 2030-as kibocsátási cél, amelyet már korábban rögzítettek az uniós intézmények. Ebben az szerepelt, hogy az 1990-es szinthez képest mínusz 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az említett határidőig. Azonban a klímakihívás felgyorsulása miatt mindez tarthatatlanná vált, és további szigorításokra került sor, így jelenleg már

legalább 55 százalék az elvárt csökkentés 2030-ig.

Gyévai Zoltán megjegyezte, azon felül, hogy ez igen jelentős mérték, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a korábban – a még mínusz 40 százalékos célt szem előtt tartva – meghozott uniós jogszabályokat is módosítani kell, tehát az Európai Bizottság júniustól kezdődően a következő 18 hónapban nem kevesebb, mint félszáz jogszabályt fog megváltoztatni, esetleg újakat javasolni.

Amiatt pedig, hogy az Európai Unió mindebből profitálhasson is, gazdasági modellváltás várható, amely központjában – a fenntartható környezet szempontjából – a zöld és digitális átállás áll majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×