A taxonómia rendelet nemcsak kifejezetten klíma-, hanem egyben környezetvédelmi fenntarthatósági célokat is megfogalmaz. Ennek értelmében tehát, ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység zöld címkét kaphasson a későbbiekben, 6, előre meghatározott környezetvédelmi szempont közül – mint például a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, vagy a vizek tisztán tartása – legalább egynek meg kell felelni, ugyanakkor a maradék 5-nek sem szabad jelentősen ellent mondani, úgymond azokra ártalmasnak lennie – magyarázta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője. A szakember megjegyezte: így kár a neurális energia, amely nem jár kibocsátással, kvalifikálhatja magát a tiszta energiák közé – ekörül folyik is egy nagy küzdelem –, amin viszont mégis elbukhat, hogy az ezzel járó neurális hulladék megfelelő tárolása egyáltalán nem megoldott.
Fő és köztes célok
Gyévai Zoltán arra is kitért: az Európai Unió mostani álláspontja szerint nem várhat tovább a klímacéloknak a szigorítása, hiszen látható, hogy a jelenlegi templomban a „biztos halálba rohanunk”, a bolygó biztonságát veszélyeztetve. Mindezt úgymond „felvarrták” a párizsi egyezményre, ami értelmében vissza kell fogni a kibocsátás meglehetősen drasztikus mértékben. Vagyis valamennyi célt alá kell rendelni annak, hogy 2050-re elérhető legyen a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás.
Ugyanakkor vannak köztes, mint például a 2030-as kibocsátási cél, amelyet már korábban rögzítettek az uniós intézmények. Ebben az szerepelt, hogy az 1990-es szinthez képest mínusz 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az említett határidőig. Azonban a klímakihívás felgyorsulása miatt mindez tarthatatlanná vált, és további szigorításokra került sor, így jelenleg már
legalább 55 százalék az elvárt csökkentés 2030-ig.
Gyévai Zoltán megjegyezte, azon felül, hogy ez igen jelentős mérték, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a korábban – a még mínusz 40 százalékos célt szem előtt tartva – meghozott uniós jogszabályokat is módosítani kell, tehát az Európai Bizottság júniustól kezdődően a következő 18 hónapban nem kevesebb, mint félszáz jogszabályt fog megváltoztatni, esetleg újakat javasolni.
Amiatt pedig, hogy az Európai Unió mindebből profitálhasson is, gazdasági modellváltás várható, amely központjában – a fenntartható környezet szempontjából – a zöld és digitális átállás áll majd.
