eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a krími Szimferopolban 2019. március 18-án. Putyin az ukrajnai Krím annektálása ötödik évfordulójának alkalmából kereste fel a fekete-tengeri félszigetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jurij Kadobnov

Két oldalról támadják Krím orosz annektálását

Az Egyesült Államok felelősségre fogja vonni Oroszországot az ügyben – ígéri a Fehér Ház. Az ukrán elnök keményen videoüzenetet küldött.

Az Egyesült Államok felelősségre fogja vonni Oroszországot a nemzetközi jogilag még Ukrajnához tartozó Krím félsziget hét évvel ezelőtti annektálása miatt – szögezte le közleményében a washingtoni Fehér Ház.

"Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni a félsziget Oroszország általi bekebelezését,

kiállunk Ukrajna mellett Oroszország agresszív cselekményeivel szemben.

Tovább fogunk dolgozni azért, hogy felelősségre vonjuk Oroszországot ukrajnai jogsértései és agressziója miatt" – emelte ki Joe Biden elnök.

Az új washingtoni kormány felülvizsgálatot indított az Oroszországra, Kínára és más területekre vonatkozó amerikai politikát illetően.

Joe Biden a beiktatását követően, január végén telefon beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, szóba került egyebek mellett az ukrán válság, az amerikai választásba való állítólagos orosz beavatkozás, az Egyesült Államok elleni, tavalyi nagyszabású kibertámadás, valamint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése is.

A Fehér Ház néhány nappal ezelőtt leszögezte, hogy válaszintézkedések várhatók az úgynevezett SolarWinds-hackertámadással kapcsolatban.

Ukrajna sem ereszti Krímet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszországhoz intézett videóüzenetben követelte az elcsatolt Krím félsziget visszaszolgáltatását – közölte a Gazeta.ru orosz hírportál.

"A Krím Ukrajna napsütötte, kedves, fényes szíve volt. Hét éve kitépték a szívünket.

Sosem feledjük, ki tette ezt és ki engedte ezt. Egyesek azt állították, hogy törvényesen és kedvesen tépték ki szívünk" – hangoztatta az ukrán elnök.

Zelenszkij kijelentette, hogy országa továbbra is sértve érzi magát a történtek miatt, és nem akar jó viszonyt Oroszországgal. Úgy fogalmazott, hogy Moszkvának vissza kell szolgáltatnia a félszigetet, véget vetve ezáltal az oroszok és ukránok közti gyűlöletnek.

Nem sokkal korábban a Krím félsziget vezetése értelmetlennek nevezte a terület visszaszerzésére irányuló ukrán törekvéseket.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az Európai Unió a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán, 2014 márciusa óta több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben. Egyebek mellett az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×