eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ágyak a 150 beteg befogadására alkalmas mobil járványügyi kórházban a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet területén 2020. április 24-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Egy algoritmus megmondja, meghalhatunk-e koronavírusban

A dán vakcinaelosztást segíti az a számítógépes program, amely a még meg sem fertőződöttekről állapítja meg, mennyire veszélyezteti őket az, hogy koronavírusban meghaljanak.

Az egyes emberek egészségügyi állapotának és korábbi betegségeinek alapján képes a Koppenhágai Egyetem informatikai karán kidolgozott program megállapítani azt, mekkora az esélyük arra, hogy ne éljék túl a koronavírussal történő megfertőződést. A dán kutatók már az első hullám idején elkezdtek dolgozni a rendszeren - írja a MedicalXpress: a program hatékonysága mostanra 90 százalékos abban, hogy megjósolja, egy adott személy meg fog-e halni koronavírusban, ha elkapja. Azt pedig, hogy kórházba kerülve kinek lesz szüksége gépi lélegeztetésre, 80 százalékos pontossággal tudja megállapítani.

A szakemberek a fejlesztés során a koppenhágai és a zealandi régióban élők betegadatait használták. Mads Nielsen, az egyetem professzora elmondta: eredetileg azért kezdtek el dolgozni az algoritmuson, hogy a kórházakat segítsék, az egészségügyben dolgozók ugyanis attól tartottak, hogy nem lesz majd elegendő lélegeztetőgépük.

"Eredményeink abban is segíthetnek, hogy el tudjuk dönteni, kinek van a legnagyobb szüksége védőoltásra"

- mondta a professzor.

A kutatók 3994 igazoltan koronavírusos beteg adatait vitték be rendszerükbe: ezek elemzése segített a programnak felismerni a kirajzolódó mintázatokat és korrelációkat.

"Eredményeink nem túl meglepő módon azt mutatják, hogy az életkor és a BMI (testtömegindex - az elhízás mérésére használják) a legmeghatározóbbak abból a szempontból, hogy kit mennyire súlyosan érint majd a koronavírusos megbetegedés. A halál vagy a gépi lélegeztetés esélye leginkább azoknál a férfiaknál nő meg, akiknek magas vérnyomása vagy neurológiai betegsége van" - mondja Nielsen.

A következő faktorok hajlamosítanak leginkább súlyos megbetegedésre:

  • magas BMI,
  • magas életkor,
  • magas vérnyomás,
  • ha a beteg neme férfi,
  • neurológiai betegségek,
  • COPD,
  • asztma,
  • cukorbetegség,
  • szívbetegség.

Nielsen és csapata úgy gondolja, akiknél ezekből a feltételekből több is fennáll egyszerre, azokat érdemes lehet előre hozni a vakcinázási rangsorban.

A kutatók jelenlegi célja az, hogy a koronavírusos betegek egészségügyi adatait felhasználva

öt napra előre meg tudják határozni, hány lélegeztetőgép szükséges

a két dán régióban. Nielsen azt mondja, a számítógép sosem helyettesíti majd az orvosokat, de segíteni tud nekik abban, hogy sok koronavírusos beteget tudjanak kezelni egyszerre a megfelelő prioritások kialakításával.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×