Az egyes emberek egészségügyi állapotának és korábbi betegségeinek alapján képes a Koppenhágai Egyetem informatikai karán kidolgozott program megállapítani azt, mekkora az esélyük arra, hogy ne éljék túl a koronavírussal történő megfertőződést. A dán kutatók már az első hullám idején elkezdtek dolgozni a rendszeren - írja a MedicalXpress: a program hatékonysága mostanra 90 százalékos abban, hogy megjósolja, egy adott személy meg fog-e halni koronavírusban, ha elkapja. Azt pedig, hogy kórházba kerülve kinek lesz szüksége gépi lélegeztetésre, 80 százalékos pontossággal tudja megállapítani.
A szakemberek a fejlesztés során a koppenhágai és a zealandi régióban élők betegadatait használták. Mads Nielsen, az egyetem professzora elmondta: eredetileg azért kezdtek el dolgozni az algoritmuson, hogy a kórházakat segítsék, az egészségügyben dolgozók ugyanis attól tartottak, hogy nem lesz majd elegendő lélegeztetőgépük.
"Eredményeink abban is segíthetnek, hogy el tudjuk dönteni, kinek van a legnagyobb szüksége védőoltásra"
- mondta a professzor.
A kutatók 3994 igazoltan koronavírusos beteg adatait vitték be rendszerükbe: ezek elemzése segített a programnak felismerni a kirajzolódó mintázatokat és korrelációkat.
"Eredményeink nem túl meglepő módon azt mutatják, hogy az életkor és a BMI (testtömegindex - az elhízás mérésére használják) a legmeghatározóbbak abból a szempontból, hogy kit mennyire súlyosan érint majd a koronavírusos megbetegedés. A halál vagy a gépi lélegeztetés esélye leginkább azoknál a férfiaknál nő meg, akiknek magas vérnyomása vagy neurológiai betegsége van" - mondja Nielsen.
A következő faktorok hajlamosítanak leginkább súlyos megbetegedésre:
- magas BMI,
- magas életkor,
- magas vérnyomás,
- ha a beteg neme férfi,
- neurológiai betegségek,
- COPD,
- asztma,
- cukorbetegség,
- szívbetegség.
Nielsen és csapata úgy gondolja, akiknél ezekből a feltételekből több is fennáll egyszerre, azokat érdemes lehet előre hozni a vakcinázási rangsorban.
A kutatók jelenlegi célja az, hogy a koronavírusos betegek egészségügyi adatait felhasználva
öt napra előre meg tudják határozni, hány lélegeztetőgép szükséges
a két dán régióban. Nielsen azt mondja, a számítógép sosem helyettesíti majd az orvosokat, de segíteni tud nekik abban, hogy sok koronavírusos beteget tudjanak kezelni egyszerre a megfelelő prioritások kialakításával.