eur:
395.71
usd:
367.22
bux:
65304.87
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Gyötrelmesen hosszú folyamat lesz így a romániai kormányalakítás

Még a legalapvetőbb kérdésekben sem tudnak megegyezni a koalícióra készülő érintettek. Az RMDSZ is köztük van.

Folytatódott a tárgyalás Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között csütörtökön a parlamenti többség kialakításáról és a közös kormányzásról, de továbbra sem tudtak megegyezni a miniszterelnöki, illetve a kétkamarás parlament házelnöki tisztségeinek elosztásáról.

A pártelnökök csütörtöki egyeztetésük után mégis derűlátóan nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra is kifejezte meggyőződését, hogy még az év vége előtt hivatalba léphet Románia új, jobbközép koalíciós kormánya.

Ennek érdekében a pártok szakosodott tárgyalóküldöttségei is összeülnek csütörtökön, hogy folytassák a közös kormányprogram és a törvényhozási prioritáslista kidolgozását.

"Valamennyi fél nyitottságot tanúsított, valamennyi megoldás nyitva marad" - hangoztatták csütörtöki eredménytelen egyeztetésük után egybehangzóan a pártelnökök, akik közül ketten személyesen is érdekeltek a vitatott tisztségek megszerzésében. A szombaton kezdődött koalíciós tárgyalások vasárnap akadtak el, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy Ludovic Orban volt kormányfő legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

A tisztségek egyikét az USR-PLUS is magának követeli: a képviselőház élére eredetileg Dan Barnát, az USR elnökét, ennek alternatívájaként pedig a miniszterelnöki posztra Dacian Ciolost, a PLUS elnökét javasolták. Később - a miniszterelnöki tisztségről a választási kudarc miatt múlt héten lemondott - Ludovic Orban ahhoz is megszerezte a PNL támogatását, hogy átengedje a képviselőház elnökségét az USR-PLUS-nak, ha ismét ő lehet a miniszterelnök, Citunak pedig megszerezi a szenátus elnöki tisztségét.

Az USR-PLUS azonban már a csütörtöki tárgyalások előtt leszögezte: nem tudja elfogadni Orban visszatérését a kormányfői székbe, és

az RMDSZ is jelezte: azt tartaná méltányosnak, ha a három legfontosabb tisztségen osztoznának a koalíciós partnerek, tehát az RMDSZ jelöltjét választanák meg a szenátus vagy a képviselőház élére.

Romániában a választásokat megnyerő, de koalíciós partnerek híján kormánytöbbséget kialakítani képtelen Szociáldemokrata Párt (PSD) élesen támadta a világjárvány idején "koncon marakodó" jobbközép pártokat, de már a jobboldali sajtó is úgy értékelte: Orban hatalmi ambíciója bénította meg az országot, ami már csak azért is rossz fényt vet a PNL-re, mert az USR-PLUS közben bejelentette: van más jelöltje is a házelnökségre Dan Barnán kívül, tehát számára csak a koalíciós egyensúly megteremtése miatt fontos a tisztség. Ennek jegyében szerintük a három pártelnök - Orban, Barna és Kelemen - miniszterelnök-helyettesi tisztséget is vállalhatna egy Florin Citu által vezetett koalíciós kormányban.

A tisztségek elosztását célzó politikai tárgyalások pénteken folytatódnak.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×