Az országos nemzetiségi önkormányzatok a jövőben nem csak kezdeményezhetik, hanem minősített többséggel felül is vizsgálhatják a saját nemzetiségi utónévjegyzéküket – ismertette a módosítás lényegét előterjesztő expozéjában Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.

Mint mondta: „jelen törvénymódosításunk egyelőre csak az utónévre vonatkozóan kínál egyértelmű, jól szabályozott megoldást, viszont az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben értelemszerűen benne foglaltatik a családi név, nemzetiségi névként való anyakönyvezésének lehetősége is. Ezzel kapcsolatban viszont az országos nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan nem tért ki a törvény, hogy milyen eljárásrenddel, milyen szavazási eljárásban mennyi idő alatt lehet és kell a döntést meghozni. Ez egy-egy ilyen családnévre, a nemzetiségi vezetéknévre vonatkozó eljárásban komoly fennakadást okozhat, ezzel sérülhet az az alapvető jog, amely az emberi méltóságból fakad és az állam által elismert védett egyéni jog. Ezt elkerülendő megkezdtük az országos önkormányzatokkal együttműködve a nemzetiségi családnevekre vonatkozó jogszabályi helyek eljárási rendjének vizsgálatát is."

A kormány képviseletében Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a módosítás a névadás tavalyi szabályozását egészíti ki azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok maguk dönthetnek a névjegyzékük felülvizsgálatáról.

A fideszes Csibi Krisztina szerint a szabályozás egyszerű, kiszámítható és megerősíti a nemzetiségi autonómiát.

A KDNP-s Juhász Hajnalka úgy fogalmazott, hogy a felülvizsgálat során továbbra is tekintettel kell lenni a törvény alapelveire.

A jobbikos Brenner Koloman támogatásáról biztosította a javaslatot, mert a saját keresztnév és vezetéknév használata minden közösség alapvető joga.

Ritter Imre zárszavában azt mondta, hogy a módosítás a nemzetiségek számára megnyugtató döntés, de a nemzetiségi okmányok kérdését még rendezni kell a későbbiekben.