Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
311.05
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Napelemeket telepítenek egy házra.
Nyitókép: Sirisak Boakaew/Getty Images

Helyzetjelentés a hazai napelem-boomról: új pályázatok és támogatások, nagy előretörés

A napelemek idehaza idén összesen 6,6 terawattóra villamos energiát termeltek, amivel a zöldenergia-termelők nemcsak termelésben, hanem teljesítményben is megelőzték a gázt, és átvették a második helyet az atomenergia után – mondta az InfoRádióban a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke. Kiss Ernő arról is beszélt, hogy az elmúlt négy évben 185 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ezért úgy véli, növelni kellene a versenyképességet az alacsonyabb energiaköltségekre alapozva.

A MAVIR adatai szerint 2025 szeptemberére a hazai megújuló áramtermelők összkapacitása átlépte a 9000 MW-ot, amelyből több mint 8100 MW-ot a napelemek adnak. Ez azt jelenti, hogy a teljes hazai erőművi kapacitás 58 százalékát már zöldenergia-termelők biztosítják, Magyarország pedig 25 százalékos részesedéssel világelső a napelemes áramtermelés arányában.

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke az InfoRádióban emlékeztetett: a magyar kormány célja, hogy 2030-ig 12–13 ezer MW-nyi napelemes kapacitás legyen a közcélú hálózatra csatlakoztatva. A napelemek idehaza idén összesen 6,6 TWH (terawattóra) villamos energiát termeltek, amivel

a napelemes áramtermelés nemcsak termelésben, hanem teljesítményben is megelőzte a gázt, és átvette a második helyet az atomenergia után.

Kiss Ernő szerint ez jól mutatja, hogy órási igény van a napelemekre a hazai háztartások körében. Kiemelte, hogy mind a saját célra termelő erőművekre, mind a kereskedelmi célokat szolgáló erőművekre bőségesen van még hely, és a szóba jöhető területeket csak a hálózati korlátok, illetve a csatlakozási lehetőségek korlátozhatják.

Jelenleg az használhat fel támogatott naperőművi kapacitást, aki rendelkezik akkumulátorral is. Kiss Ernő úgy véli, ebből a szempontból külön kell kezelni a kereskedelmi célú napelemes erőműveket, hiszen 2021 óta gyakorlatilag „teljesen befagyott a rendszer”, nem vagy csak alig lehet kapni csatlakozásokat. Már csak több száz kilowattos vagy több száz megawattos napelemes rendszereket lehet visszatáplálni a hálózatba. A lakossági rendszerre áttérve pedig felhívta a figyelmet arra, hogy

a szabad elszámolás megszüntetésével már csak a bruttó elszámolás alapján lehet napelemes rendszereket telepíteni.

Az MNNSZ elnöke elmondta: a rezsicsökkentés következtében rendkívül csekély a villamosenergia ára, jelenleg mindössze bruttó 5 forintba kerül egy kilowattórányi áram, így „értelmét veszti az akkumulátor nélküli telepítés”.

A kormány erre is gondolt, és indított egy támogatási programot, melynek keretében több mint 20 ezer magyar család számára biztosítja az akkumulátoros energiatárolók beépítési lehetőségét, amelyek napközben – amikor általában a felnőttek dolgoznak, a gyerekek pedig iskolában vannak – kiválóan tárolják a megtermelt energiát. Amikor pedig estére a család legtöbb tagja hazaér, a saját háztartási energiatárolóból lehet felhasználni a szükséges mennyiséget.

Ma mintegy 300 ezer hazai háztartás rendelkezik napelemes rendszerrel, ami körülbelül a magyar családok 10 százalékát jelenti.

Kiss Ernő szerint ez még elég csekély arány, bőven van még lehetőség a terjeszkedésre. Azt gondolja, ma már gyakorlatilag nem lehet úgy felépíteni egy családi házat, hogy ne legyen rajta napelem.

Az MNNSZ elnöke kiemelte: elengedhetetlen az energetikai besoroláshoz, hogy az adott rendszer saját maga tudja megtermelni a fűtéshez, a villamos energia felhasználásához szükséges villamosenergia mennyiségét. Hozzátette:

az említett alacsony átviteli árak miatt Magyarország az egyetlen állam egész Európában, ahol ennyire rossz a megtérülése a napelemes rendszereknek az átlagfogyasztásig.

Felette viszont már 70 forintba kerül egy kilowattórányi áram, illetve a vállalkozásoknak jóval többet kell fizetniük, így az ő esetükben akár két-három éven belül is megtérülhet a napelemes rendszerre fordított kiadás, főleg akkor, ha akkumulátort is használnak.

A versenyképességen még van javítanivaló

Kiss Ernő szerint a 2030-as határidőig kitűzött kormányzati cél megvalósítható, mivel a napelemes megoldás a legolcsóbb villamosenergia-termelési mód ma a világon, még akkor is, ha élnek az akkumulátoros kiegészítés lehetőségével. Mint fogalmazott, éppen az alacsony árak miatt a befektetők akár támogatás nélkül, saját forrásból is meg tudják valósítani a telepítést. Megjegyezte, hogy ipari méretekben minél nagyobb egy napelemes rendszer, annál olcsóbb, továbbá „viszonylag jól bankolható, ráadásul léteznek különböző pályázati támogatások is”. A vállalkozások részére például nemrég indult el a Jedlik-pályázat, amely

új lehetőséget kínál számukra korszerű energiatároló és megújuló alapú villamosenergia-termelő rendszerek kiépítésére. Egy-egy beruházásra 50 százalékos támogatást lehet igényelni.

Az MNNSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy még elterjedtebb legyen a napelemes villamosenergia-termelés az országban, mert ezzel lehetne javítani Magyarország versenyképességét az olcsó termelési lehetőségre építve. Kiss Ernő elmondta: Európában a vállalkozások szintjén Magyarországon a hetedik legdrágább a felhasznált energia, a lakosság szempontjából viszont a legolcsóbb, ami megmutatkozik az ipari termelői árakban is. Az MNNSZ elnökének tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben 185 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ezért úgy véli, nagyon fontos lenne, hogy a versenyképességet például az alacsonyabb energiaköltségekkel növelni lehessen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×