A két délkelet-ázsiai ország felelős a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékáért. A pálmaolaj sokoldalú felhasználási lehetőségei miatt népszerű: a burgonyasziromtól a szappanokon, fogkrémeken, bioélelmiszereken, tablettákon át az állateledelekig mindenütt megtalálható. Emellett olyan kozmetikai világcégek ellátási láncában tölt be jelentős szerepet, mint a L'Oréal, az Unilever, a Procter & Gamble, az Avon, illetve a Johnson & Johnson.

Az olajpálma-ültetvényeken dolgozó nők nap mint nap kemény és veszélyes munkát végeznek: órákat állnak derékig érő, vegyszermaradványokkal szennyezett vízben, és olyan nehéz terheket cipelnek, hogy méhük idővel megsüllyedhet. Emellett veszélyes permetszerekkel dolgoznak védőfelszerelés nélkül. Emiatt többen légzési nehézségre, elmosódott látásra, szédülésre panaszkodtak, sőt,

olyanok is akadtak, akik teljesen megvakultak.

Sokukat alvállalkozók szerződtetik napszámban, bármiféle egyéb juttatások reménye nélkül, és vannak, akik évekig, vagy akár évtizedekig végzik ugyanazoknak a vállalatoknak ugyanazt a lélekölő munkát.

Az AP mindkét országban talált olyan családokat, amelyekben nők nemzedékei dolgoztak az ültetvényeken. Ezek a nők sokszor már gyermekként kikerülnek a földekre szüleik mellé, sohasem tanulnak meg írni-olvasni, ezzel együtt pedig életük megváltoztatásának lehetősége is kicsúszik kezükből.

Az olajpálma-ültetvényeken azóta nők dolgoznak, hogy az európai gyarmatosítók több mint száz évvel ezelőtt behozták az első fákat Nyugat-Afrikából. Az évtizedek múlásával a pálmaolaj nélkülözhetetlen élelmiszeripari alapanyaggá vált: csak az elmúlt húsz évben megnégyszereződött a kereslet. A női napszámosokat leggyakrabban férfiak felügyelik, ami teret hagy a molesztálásnak, erőszaknak és visszaéléseknek.

"Csaknem minden ültetvénnyel akadnak munkaügyi problémák – mondta el Hotler Parsaoran, a Sawit Watch nevű indonéziai jogvédő csoport munkatársa. – De a nők helyzete sokkal rosszabb, mint a férfiaké."

Az AP több mint harminc különféle vállalatok ültetvényein dolgozó nővel készített interjút Malajziában és Indonéziában. Ezekből az interjúkból kiderült, hogy mindennaposak a visszaélések.

Egy 16 éves lányt például a főnöke erőszakolt meg, majd megfenyegette, hogy megöli őt és a családját, ha bárkinek elárulja, mi történt.

A lány kilenc hónappal később fiúgyermeknek adott életet. A család jelentette az esetet a rendőrségen, de az ügyet bizonyíték hiányában ejtették.

És ez csak egy a sok történet közül, amelyet az AP riporterei hallottak. Szakszervezeti képviselők, egészségügyi dolgozók, kormányzati tisztségviselők és jogászok tömeges nemi erőszakról és mindössze 12 éves gyerekek megbecstelenítéséről is beszámoltak.

A malajziai kormány közölte: nem tud az esetekről, de az indonéziai hatóságok megerősítették, hogy a fizikai és nemi erőszak egyre gyakoribb probléma az olajpálma-ültetvényeken. Az indonéziai kormány szerint az áldozatok többsége fél jelenteni az esetet, az AP-nek mégis számos történetet sikerült megerősítenie rendőrségi feljegyzések, jogi dokumentumok, szakszervezetekhez beérkezett panaszok vagy újságcikkek alapján.

A pálmaolajat felhasználó világcégek körében hasonló hallgatás övezi a problémákat – hívta fel a figyelmet az amerikai hírügynökség. Az AP szerint

még a fenntarthatóságra és felelős fogyasztói magatartásra nagy gondot fordító vállalatok ellátási láncában is felbukkannak olyan ültetvények, ahol visszaélések történtek,

miután óriáspartnereik innen szerzik be a pálmaolajat.

A pálmaolajat használó cégeket környezetvédő szervezetek is rendszeresen bírálják, mert a jól jövedelmező pálmaültetvények telepítése érdekében Dél-Kelet-Ázsiában sok helyen irtják a helyi élővilágot.