Infostart.hu
eur:
378.29
usd:
323.8
bux:
128847.86
2026. április 8. szerda Dénes
A Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők egyike brit zászlót ábrázoló zoknit visel az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brit miniszter: nincs bizonyíték az orosz beavatkozásra

A brit hírszerzés ezzel együtt továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország ilyen irányú tevékenységét - jelentette ki Grant Shapps közlekedési miniszter.

"Először is azt kell bizonyítani, van-e egyáltalán ügy - és nincs" - jelentette ki Shapps a Sky News brit hírtelevízióban, hozzátéve: nem gondolja, hogy a brit hírszerzés figyelmetlen lett volna.

A miniszter a titkosszolgálati és biztonsági ügyekkel foglalkozó brit parlamenti bizottság keddi jelentésével kapcsolatban, amely egyebek közt az orosz oligarchák nagy-britanniai pénzmosási kísérleteire is kitért, azt felelte,

az Egyesült Királyság nem az a hely, ahol ezt meg lehetne tenni.

Az Oroszország címmel készített jelentés felszólította a kormányt, hogy indítson átfogó vizsgálatot az esetleges orosz beavatkozásról a Brexit-népszavazás során. Noha a vizsgálat nem talált e tekintetben sem komoly bizonyítékokat, leszögezte, hogy Moszkva beavatkozott a skót függetlenség kapcsán tartott 2014-es népszavazásba.

A jelentés továbbá úgy vélte, Oroszország több szempontból fenyegetést jelent az Egyesült Királyságra és más nyugati államokra, példaként említve a kémkedést, a választásokba való beavatkozást és a pénzmosást is. Ez utóbbi kapcsán leszögezte azt is, hogy az orosz oligarchák egyik kedvelt befektetési helye Nagy-Britannia, amelyet "mosodaként" említ.

"Az Egyesült Királyság örömmel fogadta az orosz tőkét, és csupán néhány kérdés hangzott el, ha egyáltalán elhangzott azzal kapcsolatban, honnan is származik ez a jelentős vagyon" - áll a jelentésben, amely kilenc hónappal a tervezettnél később került nyilvánosságra, Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanis nem adott engedélyt a közlésére a decemberi parlamenti választások előtt.

Moszkva a beavatkozásról szóló vádakat elutasította, és oroszellenes hisztériának bélyegezte.

A brit kormány részéről többször leszögezték, hogy nem találtak bizonyítékot sikeres orosz beavatkozásra a Brexit-népszavazás során.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

A keddi Checklistben (22:58-tól) arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Adásunk első felében annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×