Infostart.hu
eur:
378.88
usd:
319.33
bux:
127457.87
2026. február 13. péntek Ella, Linda
A koronavírus-járvány miatt önkéntes karanténban lévő fiatal lány és macskája budapesti otthona ablakában 2020. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás Európában

Az erről szóló tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.

Több mint 3 millió életet mentettek meg a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozások Európában a brit Imperial College London kutatócsoportjának becslése szerint. A tudósok a BBC-nek elmondták, hogy "az áldozatok száma óriási lett volna" a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.

Az Imperial College kutatása 11 európai ország - Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország - korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig.

Mintegy 130 ezer ember halt meg ezekben az országokban az időszak végére.

A kutatók betegségmodellezést végeztek, hogy megbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül. A tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.

A becslés szerint május 4-ig 3,2 millió ember halt volna meg, ha nem zárják be az intézményeket és nem kérik arra az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3,1 millió életet mentettek meg a bezárások, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban, 630 ezret Olaszországban - olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában közölt jelentésben.

A számításokhoz feltevések is járulnak, melyek befolyásolják a becslést. Feltételezik, hogy az új koronavírus veszélye miatt senki sem változtatna a viselkedésén a korlátozások nélkül, valamint a kórházak nem terhelődnének túl, ami a halálozások emelkedését eredményezné.

A tanulmány a kijárási korlátozások egészségi következményeit sem veszi figyelembe, melyekből talán évek alatt lehet felgyógyulni.

A kutatók szerint az említett országok lakosságának legfeljebb négy százaléka fertőződött meg.

Seth Flaxman, a kutatócsoport tagja a BBC-nek elmondta, "ez még csak a világjárvány kezdete", a korlátozások lazításával a vírus újra terjedni kezdhet.

Szintén a Nature-ben jelent meg egy másik tanulmány, melyet a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósai készítettek és a kínai, dél-koreai, iráni, franciaországi és egyesült államokbeli korlátozások hatásait elemezte. Becslésük alapján a korlátozások mintegy 530 millió fertőzést előztek meg a vizsgált országokban.

A kutatók szerint a korlátozások bevezetését közvetlenül megelőzően az esetszám kétnaponta duplázódott.

Solomon Hsiang, a tanulmány egyik szerzője úgy ítéli meg, hogy a globális korlátozások "rövidebb idő alatt több életet mentettek meg, mint korábban bármikor".

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

36 év történelme ér véget, az MSZMP utódpártja 1990 óta volt tagja a magyar parlamentnek. Négy politikusa függetlenként elindul a választáson, és arra buzdítja a választókat, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak az adott oevk-ban. A pártelnök Komjáthi Imre az InfoRádióban beszélt a döntés részleteiről.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Az uniós versenyképességi vita most ott tart, ahol az uborkagörbület legendája: mindenki Brüsszelre mutogat, miközben a szabályok jó részét maguk a tagállamok kérték – majd a nemzeti jogba ültetve még tovább szigorították. Az Alden Biesen kastélyában tartott informális csúcson az „egy kontinens, egy piac” jelszava mögött valójában a 27-féle végrehajtási gyakorlat lebontása volt a tét. A Bizottság omnibuszcsomagokkal és egy új, „28. rezsimnek” nevezett egységes vállalati kerettel próbálná kiegyenesíteni a belső piacot, miközben a francia–német törésvonal az iparpolitikától az energiáig minden kérdésben végigfut. A kérdés nem az, hogy Európa felismerte-e a versenyképességi problémát, hanem az, hogy hajlandó-e saját maga ellenében is megoldani, akár a többsebességes Európa megkerülhetetlenségét elfogadva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×