Infostart.hu
eur:
355.11
usd:
305.26
bux:
133797.41
2026. június 1. hétfő Tünde
A koronavírus-járvány miatt önkéntes karanténban lévő fiatal lány és macskája budapesti otthona ablakában 2020. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás Európában

Az erről szóló tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.

Több mint 3 millió életet mentettek meg a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozások Európában a brit Imperial College London kutatócsoportjának becslése szerint. A tudósok a BBC-nek elmondták, hogy "az áldozatok száma óriási lett volna" a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.

Az Imperial College kutatása 11 európai ország - Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország - korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig.

Mintegy 130 ezer ember halt meg ezekben az országokban az időszak végére.

A kutatók betegségmodellezést végeztek, hogy megbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül. A tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.

A becslés szerint május 4-ig 3,2 millió ember halt volna meg, ha nem zárják be az intézményeket és nem kérik arra az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3,1 millió életet mentettek meg a bezárások, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban, 630 ezret Olaszországban - olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában közölt jelentésben.

A számításokhoz feltevések is járulnak, melyek befolyásolják a becslést. Feltételezik, hogy az új koronavírus veszélye miatt senki sem változtatna a viselkedésén a korlátozások nélkül, valamint a kórházak nem terhelődnének túl, ami a halálozások emelkedését eredményezné.

A tanulmány a kijárási korlátozások egészségi következményeit sem veszi figyelembe, melyekből talán évek alatt lehet felgyógyulni.

A kutatók szerint az említett országok lakosságának legfeljebb négy százaléka fertőződött meg.

Seth Flaxman, a kutatócsoport tagja a BBC-nek elmondta, "ez még csak a világjárvány kezdete", a korlátozások lazításával a vírus újra terjedni kezdhet.

Szintén a Nature-ben jelent meg egy másik tanulmány, melyet a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósai készítettek és a kínai, dél-koreai, iráni, franciaországi és egyesült államokbeli korlátozások hatásait elemezte. Becslésük alapján a korlátozások mintegy 530 millió fertőzést előztek meg a vizsgált országokban.

A kutatók szerint a korlátozások bevezetését közvetlenül megelőzően az esetszám kétnaponta duplázódott.

Solomon Hsiang, a tanulmány egyik szerzője úgy ítéli meg, hogy a globális korlátozások "rövidebb idő alatt több életet mentettek meg, mint korábban bármikor".

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Érik az afgánok hazaküldési rendszere Európából – de csak a bűnözőké

Érik az afgánok hazaküldési rendszere Európából – de csak a bűnözőké

Tálib tisztviselőket hívna Brüsszelbe az Európai Bizottság egy úgymond technikai szintű egyeztetésre. A hivatalos indoklás szerint a találkozó célja azoknak az afgán állampolgároknak a visszaküldése, akiket az uniós tagállamok biztonsági fenyegetésnek tartanak. A háttérről az InfoRádió Sayfo Omárt, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdezte.

2027-ben visszaállítják a katát, és széles körben elérhető lesz – mondta Kármán András pénzügyminiszter

A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják az adónem széles körű elérhetőségét, mert az egyszerű, kiszámítható és nem jelent aránytalan adminisztrációs terhet az ezt választóknak – ígérte az Országgyűlésben Kármán András pénzügyminiszter.
NATO-területen potyognak az orosz drónok, nagy bajban Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

NATO-területen potyognak az orosz drónok, nagy bajban Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A vizsgálati eredmények szerint Oroszországból származott a két, romániai paneltömbbe csapódó drón. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újra Donald Trump segítségét kérte a Patriot lévédelmi rendszerhez tartozó rakéták gyártásának felpörgetésében, mivel Kijevnek nincs elég ballisztikus rakétál elfogására is alkalmas fegyvere. A frontvonalak továbbra is befagyott állapotban vannak, az ukránok az orosz logisztikai gócpontok ellen indított dróntámadásokkal igyekeznek megtörni ezt a helyzetet. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×