Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Német alkotmánybíróság: ez egy jó döntés Európának

Nincs veszélyben az Európai Unió Bíróságának tekintélye, és nincsen semmi rendkívüli abban, hogy nézeteltérések támadnak bíróságok között - mondta a német alkotmánybíróság elnöke egy lapinterjúban a testület egy minapi ítéletével kapcsolatban, amellyel szembefordult az uniós bírósággal.

A német alkotmánybíróság május 5-i ítéletében önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának egy 2018-ban hozott ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) államkötvények másodlagos piaci megvásárlására 2015-ben indított programjáról (public sector asset purchase - PSPP), és kimondta, hogy az EKB a programmal, a bíróság pedig a programot kifogástalannak minősítő ítéletével megsértette az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.

Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a Die Zeit című német hetilapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy az uniós bíróság a karlsruhei testület döntésére reagálva közölte, hogy a közösségi jog alkalmazásának egysége érdekében egyedüliként rendelkezik hatáskörrel annak megállapítására, hogy valamely uniós intézmény aktusa ellentétes-e az uniós joggal, azt mondta, hogy a jogalkalmazás egysége valóban fontos, és ebben mindig is támogatták a luxembourgi bíróságot.

Azonban Németország és számos más tagállam bevett jogszolgáltatási gyakorlata szerint "ritka, kivételes" esetekben az alkotmánybíróságnak "joga és kötelessége közbelépni", ha uniós intézmények "különösen súlyos hatáskörsértést" követnek el.

Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban "egyenesen ünnepelve" fogadták, hogy a német alkotmánybíróság megerősítette a nemzeti jog elsőbbségét az európai jog felett, azt mondta, hogy "a lengyelek teszik, amit tesznek, függetlenül attól, hogy mi mit teszünk, egyébként pedig az ítélet éppen azt mondja ki, hogy az Európai Unió Bíróságának sokkal intenzívebben kellene ellenőriznie, és nem úgy tűnik, mintha ez megfelelne a lengyel kormány álláspontjának".

Arra a kérdésre, hogy erősíti-e az Európai Unió Bíróságának tekintélyét a "pofonként" értelmezett ítélet, Andreas Vosskuhle megjegyezte, hogy a pofonmetafora igen kedvelt a sajtóban, csaknem valamennyi döntésükre használják, amihez már hozzászoktak.

Kiemelte, hogy

nincs veszélyben az uniós bíróság tekintélye, és "mindennapos, hogy nem egyezik bíróságok véleménye".

Kifejtette, hogy intenzív kapcsolatban állnak az uniós bírósággal, a PSPP körüli konfliktus pedig mindenki előtt ismert. A német alkotmánybíróság évek óta foglalkozik az EKB hatáskörével, és eddig a luxembourgi kollegák összes döntését elfogadták. Ezért az uniós bíróság elnöke nemrég a jogszolgáltatási szövetség elmélyítésében mérföldkőnek nevezte a két bíróság nyitottságát a párbeszédre.

"Ez én is így látom, és remélem, hogy (Koen Lenaerts elnök) kitart véleménye mellett ezúttal is, amikor nem minden pontban követjük a(z uniós) bíróságot" - mondta Andreas Vosskuhle, hozzátéve, hogy a PSPP-vel kapcsolatos új ítéletük is "hozzájárulás a párbeszédhez".

Az ítéletben használt egyes kifejezések, például az önkényes jelző "laikusoknak nyersnek tűnhet, de a jogászok a helyén tudják kezelni" az ilyen jellegzetességeket - mondta Andreas Vosskuhle.

Aláhúzta, hogy döntésük nem az uniós bíróság "megregulázását" jelenti, és azt sem, hogy "semmibe lehet venni" ítéleteit.

"Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a döntés egy jó döntés Európának, mert erősíti a joghoz kötöttséget", és ez be is bizonyosodik majd "közép- és hosszú távon".

Andreas Vosskuhlét 2008-ban választottak meg alkotmánybírónak a törvényhozásban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) javaslatára. A bíróságot 2010 óta vezeti, elnöki megbízatása májusban jár le, utódja megválasztásáig hivatalban marad. A Die Zeitban közölt hosszú interjúban arról is beszélt, hogy alkotmánybíróként és a testület elnökeként minden nap mérlegelni kell, hogy milyen hatásai lehetnek a testület döntéseinek, és milyen veszélyek fenyegetik az intézményt. "Az utóbbi 12 évben kevés olyan reggel volt, amikor nem éppen ezekkel a gondolatokkal ébredtem, így ugyan bánatosan, de némileg megkönnyebbülve hagyom el a bíróságot" - mondta az 56 éves alkotmányjogász.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×