Infostart.hu
eur:
368.63
usd:
336.19
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács brüsszeli épületében tart tájékoztatón 2020. március 16-án, a G7 országok vezetőivel folytatott videómegbeszélés után. Von der Leyen közölte: a bizottság harminc napos beutazási korlátozásra szólítja fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Szakértő: a német-uniós konfliktus arról szól, hogy mi az EU értelme

Fóris György szerint az a német alkotmánybírósági döntés, amely értelmetlennek nevezte az unió határozatát, a közösségi és a nemzeti jog alá-fölérendeltségi helyzetét feszegeti.

Sokak számára egyelőre nehezen érthető a német alkotmánybíróság és az Európai Bíróság közötti konfliktus, azonban Fóris György a Brux.blog.hu felületén összefoglalta annak a konliktusnak a lényegét, amely az EU kontra nemzetállami hatáskörök örök problémakörre világít rá.

Mint ismert, a német alkotmánybíróság a múlt héten úgy döntött, megítélése szerint az európai uniós intézmények egyes cselekvései és döntései "nyilvánvalóan túlmentek" a számukra rögzített hatáskörökön, és ezért Németországban ezeknek nem lehet joghatása. Szabálytalannak minősített egy európai központi banki intézkedést, és elfogadhatatlannak egy európai bírósági értelmezést. Kilátásba helyezve egyúttal a további német részvétel megtiltását. Ezzel veszélybe sodort egy addigi finanszírozási programot és (tekintélyes szereplőként) precedenst teremthet az EU-jog elsőbbségének a tagországi megkérdőjelezéséhez.

Súlyosabb lehet a luxembourgi európai bírósági ítélet karlsruhei elvetése, ami ráadásul még azzal az indoklással is kiegészült, hogy

meg kell hagyni a tagországok jogát arra, hogy kételkedjenek az EU-ítéletekben,

máskülönben ennek mindenhatósága megkérdőjelezhetetlenné válik. Akár az éppen luxembourgi ítéletekkel vitában álló magyar vagy lengyel fővárosokban is mondhatták volna – és talán mondják is majd hamarosan. Sokan ezért is tartják különösen aggasztónak az ügy bíróságok közötti vonatkozását.

Mint Fóris György magyarázza, most

az EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel.

A német döntés pedig - épp azért, mert bármelyik nemzeti alkotmánybíróság meghozhatta volna - várható volt, de tágabb összefüggései vannak; az EU ma létező intézményeinek hálózatát gyökereiben ugyanis korábbi aktuális hatalmi-nemzetpolitikai érdekek együttállása (meggyengült Franciaország és háborúvesztes Németország) hozta létre egy politikailag homogén világban.

A probléma akkor kezdődik, ha a résztvevők úgy látják, hogy az államérdekek többé már nem teljesülnek az elképzelt mértékben - lásd brexit -, vagy amikor például egyes gazdag északi tagországokban komolyan úgy tartják, hogy közvetve, közvetlenül ők finanszírozzák a folyton eladósodó déliek beteges gazdaságát, az utóbbiak pedig meg vannak győződve, hogy tartós gazdasági nyomorúságuk fő forrása az Észak-diktálta megszorítási politika vagy a németeknek kedvező kötött árfolyam.

Az olasz közösségi média például - mint Fóris György rámutat - az eurókötvény elvetése kapcsán hamar rányomta a németekre a bélyeget, hogy

a "Fritzek" úgymond most nem tankokkal, hanem pénzügyi megszorításokkal támadnak

– de a cél ugyanaz. Cserébe a karlsruhei ítélet után a német közösségi médiában bőségesen akadtak olyan hangok, hogy

a "lusta déliek" végre nem élősködhetnek a német megtakarításokon.

Az EU-bővítés és mélyítés egymást kiegészítő kurzusával a kilencvenes és kétezres években már látszott, hogy szaporodtak azok a kérdések, amelyek politikai válaszokat igényeltek, és amelyekre addig nem léteztek korábbi közös szabályok. A berobbanó válságok – kezdve az eurót létében megrengető pénzügyivel – aztán végkép félresöpörtek minden hezitálást ez ügyben. A görög válság 2009-es kipattanásától kezdve az együttes munkában a létező szabályok végrehajtása helyett a folyton változó eseményekre történő reagálás politikája vált meghatározóvá.

Megkerülhetetlen következménye volt ez a válságokkal szembesülő EU félig kész mivoltának. Félig kész, amennyiben

félúton van a közös állam, és az önálló országok egyszerű együttműködése között.

A példák ismertek: a tagországok többségének van közös pénze, de nemzeti a költségvetése, a kincstára, a pénzügyminisztériuma. Létezik (normál helyzetben) szabad és ellenőrzés mentes határátlépés egymás között, de nincs közös külső határőrség és közös belügyminisztérium, ami - az elemzés szerint - folyamatosan problémákat okoz a szervezet és a tagállamok között.

Ilyen pont a folyton tárgyalt, de sohasem elfogadott eurókötvény ügye is.

Az elemzés szerint először is lehet, hogy három hónap múlva a német alkotmánybírók elfogadják az újabb szakmai érveket a 2015-ös államkötvényvásárlási program mellett (ha kapnak végül ilyeneket). Ez esetben az egész ügy hatályát veszti, beleértve azt is, hogy mit gondoltak a luxembourgi kollégák döntéséről. Ha a dolog folytatódik, akkor idővel felmerülhet a német központi bank kényszerű kimaradása frankfurti programokból, ami formálisan EU-tagsági kötelezettség megszegését jelentheti majd. Ez lehet az a tényleges próbaper, ami a körül fog zajlani majd, hogy minek van erősebb érvénye: a német alkotmánybíróság tiltásának, vagy a tagsági kötelezettség teljesítésének. Magyarul mi erősebb: a nemzeti jog, vagy a közösségi jog?

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Tisza-kormány: Parlament előtt az egészségügyi bérrendezés kérdése

Tisza-kormány: Parlament előtt az egészségügyi bérrendezés kérdése

Ma lezárulhat a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A parlamenti menetrendről elérhető összefoglaló erre a napra jelzi a háromnapos vita utolsó szakaszát, ennek lezárása azonban még nem jelentené a büdzsé elfogadását, amelyre várhatóan december közepéig kell majd várnunk. A képviselőknek a holnapi, csütörtök 16 órás határidőig lesz lehetőségük a módosító indítványok benyújtására.Kármán András pénzügyminiszter szerint a vagyonadó egy-két ponton még változhat a bevezetése előtt, a különadók azonban maradnak. Az is kiderült, hogy a Tisza Párt az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály több pontját is módosítaná, azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyék a parlamenti munkát és átalakítsák a viták rendjét. Ezen felül felülvizsgálnák a bizottsági működés és a képviselői felelősségre vonás szabályait is. Magyar Péter miniszterelnök végleges döntést ígér mára az autópálya-koncessziók ügyében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×