eur:
410.58
usd:
390.84
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió, valamint a Nyugat-Balkán országainak videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követő online sajtótájékoztatón Brüsszelben 2020. május 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

Lépéskényszerbe hozta az EU-t Kína és az Egyesült Államok

Jelentős geopolitikai mozgások indultak meg az elmúlt hónapokban a Nyugat-Balkánon az Egyesült Államok, Oroszország és Kína részéről. Ezért is fontosak az Európa Unió elmúlt időszakban megtett lépései a csatlakozási folyamat felgyorsításával – hangzott el egy, a témában tartott konferencián.

Hosszú évek helyben járása után felgyorsulhat a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamata, miután márciusban a 27-ek a csatlakozási tárgylások megkezdéséről döntöttek Észak-Macedóniával és Albániával. A folyamat azonban nem pusztán a közösségi elképzelésektől és akarattól, illetve a Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos által február elején a csatlakozási tárgyalásokról bemutatott új forgatókönyvtől függ, hanem jelentős részben az érintett országok jogharmonizációs folyamataitól is – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet online beszélgetésén.

„Észak-Macedónia, illetve az albán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről született pozitív döntés. Ez viszont nem jelenti azt, hogy rögtön megoldás születik a Balkánon bármiféle problémára – fogalmazott Orosz Anna, a Külügyi Intézet kutatója. – Hiszen belpolitikai szempontból egy rendkívül ellentmondásos időszakot élt meg az év első pár hónapjában a térség, és szinte mindenhol arra lehet számítani, hogy a zűrzavaros kérdések elő fognak jönni még fokozottabban a következő időszakban.”

A térséget már a koronavírus-járvány előtt is komoly nemzetközi figyelme övezte

– mondta Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

„Egyfajta fokozott érdeklődés irányult a térség felé, aminek a kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, miután nem teljesen egyértelmű okok miatt, két külön megbízottat is kinevezett rövid időn belül a térségben, ezzel egyfajta lépéskényszerbe hozva az Európai Uniót” – magyarázta.

A koronavírus-járvány pedig tovább növelte a nemzetközi aktivitást, Amerika mellett megjelent Oroszország és a maszkdiplomácián, látványos akciókon és politikai segítségen keresztül Kína is. Mindeközben az unió – vélhetően a 27-ek egészségügyi és gazdasági helyzetének kezelése miatti feladatok mellett – nem tudott elég figyelmet fordítani saját média és közösségi megjelenéseire, például az orvosi eszközök kiviteli korlátozásában kommunikációs hibákat is követett el, hangzott el a konferencián.

„Az Európai Unió a legutóbbi csúcstalálkozón is egy 3,3 milliárd eurós támogatási keretet biztosított a Balkánnak. Ez a koronavírus-járvány elleni küzdelem és az azt követő helyrehozatal segítségeként jön létre, ami abba a klasszikus EU-s hozzáállásba illeszkedni, miszerint:

»adunk pénzt, csináljatok vele valamit, és akkor mi letudtuk, hogy csináltunk valamint a Balkánon«

– magyarázta Ördögh Tibor. – Míg jön mondjuk Kína a maszkdiplomáciával, vagy akár Magyarország is segített hasonló módon, ez egy másik megoldási kísérlet, amit sokkal szimbolikusabb lépés. Ami nagyon jól ki tudnak használni ezek a hatalmak” – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

Probléma az is a nyugat-balkáni országoknak a mostanság tagjelölti státusz helyett beígért európai perspektívával, hogy nincs teljes egyetértés a kérdésben a 27-ek között. Mindenképpen fontos és időszerű volt azonban, hogy valamilyen visszajelzés, megerősítés érkezzen a közösségtől a térség államainak, amelyek a járvány után jelentős gazdasági és bel- és szomszédságpolitikai problémákkal lesznek majd kénytelenek szembe nézni – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×