eur:
395.39
usd:
366.76
bux:
65135.59
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér: nagyon erős politikai üzenetet kapott a Nyugat-Balkán

A nyugat-balkáni országokkal tartott uniós csúcsértekezlet megerősítette a térség európai perspektíváját – fogalmazott az InfoRádiónak az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa. Várhelyi Olivér hozzátette, a következő időszakban egy jelentős gazdaságfejlesztési tervvel is segítik a csatlakozási folyamatot.

Várhelyi Olivér meglátása szerint nagyon erős politikai üzenet a régiónak az, hogy az európai vezetők időt szakítottak a legsürgetőbb válságkezelési intézkedések közepette, hogy az eredetileg eldöntött időpontban, mindnyájuk részvételével párbeszédet folytassanak a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Mint fogalmazott,

talán ez az egyetlen olyan uniós politika momentán, amely nemcsak hogy túlélheti a koronavírus-válságot, de megerősödve kerülhet ki belőle.

A szerdai zágrábi csúcs révén továbbá megerősítést nyert az a munka is, amelyet az új bizottság végzett annak érdekében, hogy ismét európai prioritássá tegye a bővítést – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozva.

A biztos emlékeztetett, az idáig elvégzett bővítést célzó törekvések során új tárgyalási eljárásra vonatkozó javaslatot készített a Bizottság, amelyet elfogadott a Tanács, majd kezdetét vették a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Végezetül elérkezett a felkérés, hogy egy jelentős gazdasági tervet tegyenek le a Nyugat-Balkán asztalára annak érdekében, hogy minél gyorsabban lehessen őket integrálni az uniós gazdaságba és társadalomba. Az említett elemek, emelte ki a politikus, mind abba az irányba mutatnak, hogy egy

nagyon erős elkötelezettséget vállalt az unió a Nyugat-Balkán felé.

Ugyanakkor a régió országai eltérő szinteken felelnek meg az uniós követelményeknek, vagyis más és más fázisban is tartanak az európai perspektívájukat illetően. Az élen Szerbia és Montenegró áll, esetükben jó néhány éve elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, majd következik Albánia és Macedónia, esetükben most indultak ezek a folyamatok. Bosznia-Hercegovina, valamint Koszovó pedig egyelőre a tagjelölti státuszra pályázik – foglalta össze Várhelyi Olivér.

A magyar biztos végezetül megismételte, amit már a parlamenti meghallgatáskakor is jelzett: ő továbbra is azon dolgozik, hogy a régióból legalább egy ország a jelenlegi bizottsági mandátum végére készen álljon a csatlakozásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×