Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
317.2
bux:
130340.52
2026. február 10. kedd Elvira
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobboldali Likud párt vezetője a párt eredményváró rendezvényén az előrehozott izraeli parlamenti választás napján, 2019. szeptember 17-én Tel-Avivban. Az első részeredmények rendkívül szoros versenyt mutatnak a Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-fehér párt közt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Újabb patthelyzet az izraeli választás után

Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a jobboldali Likud párt szerezte a legtöbb, szám szerint 37 mandátumot az Izraelben egy éven belül harmadszor, az 1999 óta legmagasabb részvétellel megtartott parlamenti választásokon - jelentette a tizenhármas tévé exit poll alapján hétfőn este.

A Likud 37 mandátumot szerzett a százhúsz tagú izraeli parlamentben, a kneszetben a tizenkettes és a tizenhármas tévé exit pollja szerint is. Őket követi az ellenzéki centrista Kék-fehér párt 32, illetve 33 parlamenti hellyel.

A jobboldali-vallásos tömb azonban egyik televízió szerint sem szerzett többséget ezúttal sem a kneszetben, hanem hatvan mandátummal rendelkezik, s vele szemben szintén hatvan helye lett együtt a Kék-fehér pártnak, a baloldali Egyesült Pártnak, az Arab Egyesült Listának, és Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk nevű pártjának.

A kormányalakításhoz 61 mandátumra van szükség.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×