eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

A török jelzésre rengeteg migráns kelt útra Európa felé

Voltak, akiket a hír érkezésekor már buszok vártak, hogy a török-görög határig menjenek, mások az Evrosz folyó irányába indulhatnak.

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra az értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások (csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban) következtében

"mozgolódás van" mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében.

A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán. Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - mondta Celik.

A szóvivő hozzátette: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Korábban egy nevét nem vállaló magas rangú török tisztviselő számolt be arról: tovább már nem tartóztatják fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő "szíriai" menekülteket.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül

150 fős afgán menekültcsoport elindult a pazarkulei török-görög határátkelőhöz,

miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A menetben nők és gyerekek is vannak. A tévé helyszíni tudósítója úgy tudja, a kapikulei határőrök azt mondták a menekülteknek, hogy ott nem kelhetnek át, csak erdős területen vagy a görög-bolgár határfolyón, az Evroszon keresztül. Úgy tudni, a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket, és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség

ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart.

A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy

az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze

a tengerparton.

Péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy még a következő EU-csúcs előtt tető alá hoznak egy V4-Erdogan csúcstalálkozót, hogy Magyarország is megtudja, mire számíthat a török fél részéről a migráció visszatartása ügyében.

"Bulgária megerősíti Törökországgal közös határának védelmét" - ezt pedig Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök jelentette be pénteken. Görögország is hasonló jelzést küldött a világnak.

Európai Bizottság: régiós veszély

Az egész régió számára rendkívül veszélyes helyzetet teremthet a katonai fellépés fokozódása Szíriában - jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője az uniós testület szokásos déli sajtótájékoztatóján pénteken. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság minden felet arra szólít fel, hogy azonnal állítsák le a katonai offenzívát, az ugyanis "nagyon veszélyes, széles körű, nemzetközi konfliktus kialakulásához vezethet". A katonai fellépés civilek millióinak évek óta tartó szenvedését fokozza, menekültek újabb hullámainak megindulásához vezethet, további nyomást gyakorolva Törökországra és más országokra egyaránt - jelentette ki Stano.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×