Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban Nagy Katalin műsorvezetőnek a Kossuth rádió stúdiójában 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor: az emberek pánikreakciója nem teljesen indokolatlan

A migrációs aggodalmak miatt V4-Erdogan-csúcs van szerveződőben, még a következő EU-csúcs előtt - közölte a kormányfő péntek reggel a Kossuth rádióban. Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy a koronavírus megjelenik Magyarországon, az emberek pedig nem véletlenül lepik el az élelmiszerboltokat. Bejelentette a nemzeti konzultáció időpontját.

A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint Törökország már nem tartja fel az Európába törekvő migránsokat. Erre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel elmondta, most ugyan a koronavírus minden figyelmet magához vonz, a történelmi kihívás maga a migráció, a föláramlás történelmi trend, "mi pedig az útvonalon fekszünk".

A kérdés szerinte az a következő 10-20 évben, hogy hol sikerül ezt a feláramlást megállítani.

"Én mindig is azt képviseltem, hogy a migráció hullámszerű, akármilyen hullám érkezik, Magyarország képes, hogy a jogi, műszaki és a humán erőforrás eszközöket biztosítani" - fogalmazott, hozzátéve, a magyar emberek és a kormány együtt lép fel az illegális bevándorlással és a migrációval szemben.

Ezzel kapcsolatban ismertette,

megkezdődött egy V4-Erdogan-csúcs szervezése abban a témában, "hogy mire számítsunk",

erre még a következő brüsszeli csúcs előtt sor is kerül.

A koronavírus témájára rátérve azt mondta, két új fejleménnyel kell számolni:

  1. kialakult egy európai gócpont Olaszországban
  2. a szomszédos országokban is megjelent a vírus.

Nagy a valószínűsége szerinte annak, hogy a vírus megjelenik Magyarországon is.

"Már egy hónappal ezelőtt életre hívtuk az operatív törzset, ami a megjelenésig a megelőzésen dolgozik, tagja Kásler Miklós, Pintér Sándor és a katsztrófavédelem is. Tartottunk szemléket, hogy megvannak-e az eszközök, meghallgattuk a tisztifőorvos asszonyt is, megállapítottuk, hogy a szükséges laboratórium rendelkezésre áll, ugyanígy a szakemberek is, a protokollrendszer üzemben van, amennyire lehetett, felkészültünk, 24 órás ügyelet van, szűrőrendszer is működik a határon."

Szerinte az emberekre is szükség van a védekezéshez, nem véletlenül kérik a hatóságok, hogy ne menjenek az emberek és az iskolás csoportok a fertőzött területekre. Ebben a helyzetben Pintér Sándor két-három naponta beszámol a kormányfőnek.

Van egy vita szerinte arról, hogy a járvány mennyire komoly, "de megértést kell tanúsítani a hatóságok felé, mivel

a koronavírust nem ismerjük, az emberek pánikreakciója tehát nem teljesen indokolatlan".

A nemzeti konzultációról szólva elmondta, annak az az értelme, hogy bizonyos nemzeti sorskérdésekben bevonjanak minél több embert.

Ismertette, két ügy adja majd a konzultáció gerincét: a börtönbiznisz és a gyöngyöspatai roma szegregáció ügye.

"A március közepén kézhez kapott konzultációs leveleket olvassák el, töltsék ki"

- kérte a kormányfő, aki leszögezte, nem lehet, hogy a bűnözők elvárják, ugyanolyan körülmények között töltsék le börtönbüntetésüket, mint amilyenek között otthon éltek korábban. Ezzel összefüggésben leszögezte: nem az ellenzékkel kell a csatákat megvívni, hanem Soros György hálózatával, a "Soros György-féle pénzügyi birodalommal". A magyar ellenzék közben "összenőtt" ezzel az erővel, "újságírók, politikusok, aktivisták".

Orbán Viktor "háromszor látta, hogy Soros György ki akarja fosztani Magyarországot".

A 8 pontos klímavédelmi akciótervről azt mondta, vannak olyan szereplői a magyar politikának, akik már megmutathatták volna oroszlánkörmeiket, de "valahogy ezek az oroszlánok korábban nem bömböltek olyan hangosan, pedig volt alkalmuk cselekedni".

"Ne klímavészhelyzetet hirdetgessünk, hanem cselekedjünk" - mondta.

Az EU költségvetésének kudarcos tárgyalásairól is elmondta a véleményét: a takarékos négyek és a kohézió barátai vitája "ingoványos terep".

"Miről szól a vita? Most ott tartunk, hogy a tagállamok egy közös Európa-politika érdekében hány százalékát fizesse be a közös költségvetésbe. Utána dől el a felosztás" - tette egyértelművé.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×