Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ludovic Orban román miniszterelnök (j3) a parlament két házának 2020. február 5-i együttes ülésén, amelyen jobbközép kormánya elvesztette a bizalmi szavazást.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Időhúzásra játszhatnak a román kormányválság szereplői

Klaus Iohannis román államfő újabb kormányalakítási megbízást adott csütörtökön Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt elnökének, miután a parlament előző nap megvonta az általa vezetett kisebbségi kormánytól a bizalmat. Elhúzódó kormányválságot valószínűsít Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője

Az elnök és a bábjaként működő kormányfő az előrehozott választást akarják kiprovokálni, de könnyen lehet, hogy ez egy elhibázott számítás, és jóval kisebb győzelem lesz, mint amire számítottak - mondta a szakértő az InfoRádióban. Pászkán Zsolt úgy véli, hogy ez a fajta hozzáállás

a saját választóikat is elbizonytalanítja, és rossz üzenet a vállalkozói rétegnek is, hiszen elhúzódik a választás és az amúgy sem jó gazdaságpolitika további sérüléseket szenved.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Klaus Iohannis román államfő újabb kormányalakítási megbízást adott csütörtökön Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, miután a parlament előző nap megvonta az általa vezetett kisebbségi PNL-kormánytól a bizalmat. A jobboldali elnök leszögezte: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozását szeretné ezzel előidézni,

arra számít, hogy a parlament 60 napon belül két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja, és így lehetőség nyílik a törvényhozás feloszlatására.

Iohannis azzal indokolta az előrehozott választások kiírásának szükségességét, hogy a szociáldemokrata parlamenti többség akadályozza a nagy választói támogatottságnak örvendő PNL-kormány reformintézkedéseit. Úgy értékelte, hogy ilyen helyzetben a korrekt és igazán demokratikus megoldás a "visszatérés a választókhoz". Az elnök szerint a parlamenti pártokkal folytatott csütörtöki egyeztetéseken egyes pártok támogatták a választások előrehozását, mások nem, vagy pedig időt kértek arra, hogy pártjuk kollektív vezető testületeiben alakítsák ki álláspontjukat. Az elnök szerint ettől függetlenül "tovább lehet lépni", így már csütörtök este megnevezte régi-új miniszterelnök-jelöltjét.

A kormányalakítással megbízott Ludovic Orbannak tíz napon belül a parlament elé kell járulnia, hogy bizalmat kérjen az új kormány névsora és programja számára.

Ludovic Orban azonban már az elnöki hivatalban lezajlott egyeztetések után bejelentette: ha megkapja a kormányalakítási felkérést, a PNL nem fogja megszavazni saját kormánya beiktatását.

Az előrehozott választásokat kiprovokálni szándékozó államfő korábbi nyilatkozataiban utalt már arra, hogy másodszor is Orbant fogja jelölni a kormányfői posztra, ha a parlament elutasítja a második Orban-kormány beiktatását. A kormányalakítási egyeztetések alkalmával a legnagyobb frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) azt állította, hogy parlamenti többséget hozott létre a szintén baloldali Pro Romania párttal, ám Iohannis elutasította jelöltjüket.

Pászkán Zsolt szerint a jelenlegi parlamenti erőviszonyokat tekintve nincs elég képviselője az ellenzéknek ahhoz, hogy szavazást lehessen tartani az új kormányról. A román politikai elemzők is elhúzódó válságra számítanak, azt valószínűsítik, hogy a tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) minden lehetséges kérdésben alkotmányossági óvást emel, illetve időhúzásra játszik majd a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása alkalmával, és az új kormányról szóló bizalmi szavazás parlamenti időzítésénél. Az sem kizárt, hogy a PSD-nek sikerül egy olyan parlamenti többséget kialakítania, amely távolmaradásával határozatképtelenné teszi a törvényhozást az beütemezett bizalmi szavazások alkalmával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×