Az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) és a jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) koalíciós kormányát a 120 tagú parlament 86 képviselője támogatta, tízen tartózkodtak, az ellenzék pedig a szavazást megelőzően kivonult.

Az októberi választásokon az Önrendelkezés 29, az LDK pedig 28 mandátumot szerzett, a kormánykoalícióhoz pedig a kisebbségi pártok is csatlakoztak.

A vasárnap, az alkotmányos határidő utolsó napján megkötött koalíció szerződés értelmében a koszovói kormánynak 15 minisztériuma lesz, ebből hatot az Önrendelkezés, hatot az LDK, hármat pedig a kisebbségek kapnak.

A két párt már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egytucat alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, korábban mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozta a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaci államfő mandátuma 2021-ben lejár. Isa Mustafa LDK-elnök azt szerette volna, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti nem volt hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne. A kérdés megvitatását későbbre halasztott a két pártelnök.

A megállapodás arra is kiterjedt, hogy a képviselőház december 26-án megválasztott házelnöke, Glauk Konjufca helyett egy LDK-s képviselő, Vjosa Osmani legyen a parlament elnöke ezentúl. Glauk Konjufca az ország külügyminisztere lett.

Hétfői beszédében Albin Kurti a közpénzek ésszerűbb elosztásáról beszélt, kiemelte, az új kormánynak héttel kevesebb minisztériuma lesz, mint az előző kabinetnek, a miniszterhelyettesek számát pedig 80-ra 33-ra csökkentik. Hozzátette: kormánya a korrupció csökkentésére, és az igazságügyi rendszer megerősítésére törekszik majd, és visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, amely három hónapos kiképzést jelent majd. Albin Kurti azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz Szerbia ellen háborús bűnök elkövetése miatt, amelyet Belgrád az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején követett el. Hozzáfűzte mindazonáltal, hogy valamilyen formában hajlandó folytatni a Szerbiával 2013-ban megkezdett, de majdnem másfél éve parkolópályára helyezett egyeztetéseket.

Az új kormány legfontosabb feladata a Szerbiával folytatott párbeszéd újrakezdése lesz, a megbeszélések ugyanis 2018 novemberében megszakadtak, amikor az akkori koszovói vezetés százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A helyzet megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.