Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa beszédet mond az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Jövő szerdán gyakorlatilag eldől az új összetételű Európai Bizottság sorsa

November 27-ére írta ki a szavazást az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásáról az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete, miután csütörtökön értékelte, majd hivatalosan is lezárta a meghallgatásokat.

A testület az illetékes parlamenti szakbizottságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghallgatott huszonhat biztosjelöltnek, s így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról.

Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot, de elemzők szerint ez pusztán formalitásnak számít.

David Sassoli, az EP elnöke arról számolt be, hogy a képviselőtestület az elmúlt két hónap során eleget tett demokratikus feladatainak, és alaposan megvizsgálta a jelöltek teljesítményét. Rámutatott, a meghallgatások időnként nehezek voltak, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget nyújtottak a képviselőknek, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a biztosjelöltek készen állnak a rájuk bízott munka elvégzésére.

"A következő öt évben számos feladatunk lesz a migrációra és a menekültkérdésre adandó hosszú távú válaszoktól kezdve a klímaváltozás elleni harcban megszerzett vezető szerepünk megőrzéséig. Olyan Európai Bizottságra van tehát szükség, amely képes lépni az állampolgárok számára fontos ügyekben" - jelentette ki.

"A polgárokkal közvetlen kapcsolatban álló parlament vizsgálni fogja az Európai Bizottság munkáját, biztosítva a korábbi vállalásai teljesítését" - hangsúlyozta David Sassoli.

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×