Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Boris Johnson üzent az EU-nak

Boris Johnson brit miniszterelnök azt kérte cikkében, hogy az Európai Unió "ragadja meg" az új brit brexit-megállapodási javaslatok teremtette lehetőséget.

Johnson a The Sun on Sunday és a Sunday Express című, egyaránt erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi bulvárlapokban megjelent azonos tartalmú írásában leszögezi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én, a brexit jelenleg érvényes határnapján "összecsomagol és kivonul" az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy

"Brüsszel derűsen, egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel int-e búcsút nekünk, vagy arra kényszerülünk, hogy magunkra hagyatva távozzunk"

- fogalmaz írásában a brit kormányfő.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanakkor a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: "eszi, nem eszi, nem kap mást jellegű" brit megállapodási hozzáállással nagyon nehéz lesz egyezségre jutni. Karins szerint van esély a megállapodásra, de ennek kritikus jelentőségű feltétele, hogy Johnson és az EU is hajlandó legyen kompromisszumokra.

Boris Johnson szerint azonban London már megtette a maga kompromisszumos javaslatait, és most az Európai Unión a sor. A brit kormány által beterjesztett javaslatcsomag azt jelenti, hogy "mi már átugrottunk a folyó közepén lévő szigetre, és ahhoz, hogy megállapodással távozhassunk, az szükséges, hogy az EU is átugorjon a maga oldaláról" erre a szigetre - fogalmazott vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

Johnson a hét közepén terjesztette az Európai Bizottság elé a brit kormány megállapodási javaslatcsomagját a Brexit feltételrendszeréről. A csomag mindenekelőtt alternatív megoldásokat indítványoz a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is visszautasított eredeti Brexit-megállapodásban szereplő tartalékmegoldás - backstop - helyett arra, hogy miképp lehet elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

Vasárnap megjelent írásában Johnson azt kérte, hogy az EU ragadja meg a javaslatcsomag jelentette lehetőséget, a kompromisszum és az együttműködés szellemében üljön tárgyalóasztalhoz a brit kormánnyal egy olyan Brexit-megállapodás érdekében, amely mindenkinek megfelel.

A brit kormányfő leszögezte: az Egyesült Királyság 25 nap múlva kilép az Európai Unióból. Ezt megteheti megállapodással is, "ha az EU erre hajlandó", de az uniónak nem szabad illúziókat táplálnia: nem lesz több brexit-halasztás, október 31-én "végrehajtjuk a brexitet" - fogalmaz cikkében Boris Johnson.

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy jóllehet tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez, a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy ha Johnson mégis rákényszerülne a Brexit halasztására, akkor "szabotázzsal" okozna fennakadást az EU működésében.

A lapnak név nélkül nyilatkozó kabinettagok szerint felmerült a lehetőségek között a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés brit vétója a jövő év elején esedékes szavazáson, és egy olyan EU-szkeptikus brit EU-biztos delegálása az Európai Bizottságba, aki a saját szakterületén felfordulást tudna okozni.

A The Sunday Telegraph kormányforrásai szerint szóba került kabinetszinten például a radikálisan EU-ellenes Brexit Párt vezetője, Nigel Farage EU-biztosi jelölésének lehetősége.

Az unió működésének szabotálásával közvetve, de alig burkoltan Johnson is megfenyegette az EU-t. A brit kormányfő a BBC televíziónak a minap kijelentette: bizonyos, hogy a többi EU-tagország sem szeretné, ha Nagy-Britannia "erőszakosan civakodó, lázongó, együttműködésre kevéssé hajlamos" tagországként maradjon az EU-ban.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×