eur:
399.76
usd:
367.56
bux:
87873.58
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik

A második helyre jött fel az AfD két német tartományban

A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett.

Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.

Az SPD Brandenburgban nagyjából 5 százalékponttal gyengült az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest.

A CDU Szászországban hozzávetőleg 7 százalékponttal esett vissza a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.

A legnagyobb mértékben az AfD erősödött meg, és mindkét tartományban a második helyen végzett. A CDU-tól jobbra álló párt Brandenburgban 22-24,5 százalékot szerzett, akár meg is duplázhatja a 2014-ben elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami bőven a duplája az öt évvel ezelőtti 9,7 százaléknak, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.

A választási részvételi arány mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt megkönnyebbüléssel fogadta az első adatokat. Hangsúlyozták, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Az AfD részéről jelezték, hogy erőteljes ellenzéki politizálásra készülnek.

A főváros, Berlin körül elterülő - a volt NDK területén fekvő - Brandenburgban az SPD és az AfD után a CDU következik a szavazatok 15,5 százalékával, ami 7,5 százalékpontos visszaesés a 2014-es 23 százalékhoz képest.

Az SPD eddigi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is súlyosan meggyengült, a szavazatok 10,7-11 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.

A Zöldek az öt évvel ezelőttinél jobban szerepeltek, de elmaradt a választás előtti felmérések alapján valószínűsített nagy előretörés, a szavazatok 10-10,2 százalékát szerezték meg, az utolsó felmérések alapján várt 14 százalék helyett, a 2014-ben elért 6,2 százalék után.

A potsdami Landtagba bejuthat a Szabad Választók (FW) pártja is, amely 5 százalékon áll. A liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) ismét az 5 százalékos bejutási küszöb alatt, 4,8 százalékon végzett az exit pollok szerint.

Az ugyancsak a volt NDK területén fekvő Szászországban a CDU és az AfD után a Baloldal következik 10-10,5 százalékkal, szemben az öt évvel ezelőtti 19 százalékkal.

Az SPD - a CDU eddigi szászországi koalíciós partnere - visszaszorult a kisebb pártok közé, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után a szavazatok 7,9-8 százalékát gyűjtötte össze, ami a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

A Zöldek áttörése Szászországban is elmaradt, a baloldali ökopárt 8,8 százalékot ért el, a várt 11 százalék helyett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalék után.

Az FDP a drezdai Landtagba sem jutott be, a szavazatoknak csak a 4,7 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk
Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat
Jólét vagy biztonság?

Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Drámai fordulat az építőiparban: 35 ezer munkahely kerülhet veszélybe

Drámai fordulat az építőiparban: 35 ezer munkahely kerülhet veszélybe

Az építésgazdaságban tapasztalható piaci körülmények kedvező lehetőséget teremtettek a lakásépíttetők és felújítók számára az idei évben. Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, kedvezményes finanszírozási lehetőségek és várható ár trendek alapján is kijelenthető, hogy a piacon a legjobb pillanat most van az építkezésre, felújításra. Az ágazatot sújtó kihívások miatt azonban akár 35 ezer tartós munkahely is megszűnhet az építésgazdaságban. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által frissen közzétett piaci helyzetelemzés a gyártók, kereskedők és kivitelezők véleményét foglalta össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 17. 07:05
2025. március 17. 06:53
×
×
×
×