Infostart.hu
eur:
364.19
usd:
317.34
bux:
152753.74
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

A második helyre jött fel az AfD két német tartományban

A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett.

Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.

Az SPD Brandenburgban nagyjából 5 százalékponttal gyengült az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest.

A CDU Szászországban hozzávetőleg 7 százalékponttal esett vissza a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.

A legnagyobb mértékben az AfD erősödött meg, és mindkét tartományban a második helyen végzett. A CDU-tól jobbra álló párt Brandenburgban 22-24,5 százalékot szerzett, akár meg is duplázhatja a 2014-ben elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami bőven a duplája az öt évvel ezelőtti 9,7 százaléknak, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.

A választási részvételi arány mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt megkönnyebbüléssel fogadta az első adatokat. Hangsúlyozták, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Az AfD részéről jelezték, hogy erőteljes ellenzéki politizálásra készülnek.

A főváros, Berlin körül elterülő - a volt NDK területén fekvő - Brandenburgban az SPD és az AfD után a CDU következik a szavazatok 15,5 százalékával, ami 7,5 százalékpontos visszaesés a 2014-es 23 százalékhoz képest.

Az SPD eddigi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is súlyosan meggyengült, a szavazatok 10,7-11 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.

A Zöldek az öt évvel ezelőttinél jobban szerepeltek, de elmaradt a választás előtti felmérések alapján valószínűsített nagy előretörés, a szavazatok 10-10,2 százalékát szerezték meg, az utolsó felmérések alapján várt 14 százalék helyett, a 2014-ben elért 6,2 százalék után.

A potsdami Landtagba bejuthat a Szabad Választók (FW) pártja is, amely 5 százalékon áll. A liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) ismét az 5 százalékos bejutási küszöb alatt, 4,8 százalékon végzett az exit pollok szerint.

Az ugyancsak a volt NDK területén fekvő Szászországban a CDU és az AfD után a Baloldal következik 10-10,5 százalékkal, szemben az öt évvel ezelőtti 19 százalékkal.

Az SPD - a CDU eddigi szászországi koalíciós partnere - visszaszorult a kisebb pártok közé, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után a szavazatok 7,9-8 százalékát gyűjtötte össze, ami a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

A Zöldek áttörése Szászországban is elmaradt, a baloldali ökopárt 8,8 százalékot ért el, a várt 11 százalék helyett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalék után.

Az FDP a drezdai Landtagba sem jutott be, a szavazatoknak csak a 4,7 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk
Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament, most hétfőn és kedden, a jövő héten pedig hétfőn tart plenáris ülést az Országgyűlés. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés nyílt, kétharmados szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Dízelár-sokk Magyarországon: küszöbön a töréspont, sokkal fájdalmasabb lesz a következő ütés

Dízelár-sokk Magyarországon: küszöbön a töréspont, sokkal fájdalmasabb lesz a következő ütés

Az elmúlt hónapokban nemcsak a dízel drágult meg látványosan Magyarországon, hanem közben szinte teljesen eltűnt az a mozgástér is, amely korábban tompítani tudta a külső ársokkokat. Iparági adatok alapján az importbeszerzési árszint és a nettó kiskereskedelmi ár közötti teljes puffer a januári mintegy 88 forintról augusztusra 17-18 forintra zsugorodott literenként. Ez már nem pusztán árazási kérdés: egy újabb nemzetközi dízelsokk jóval gyorsabban jelenhet meg a magyar kutakon, miközben az import gazdaságossága és végső soron az ellátásbiztonság is sérülékenyebbé válhat. Megnéztük, hol tűnt el az árrés a magyar dízelpiacon, és mi hajtotta valójában az idei drágulást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×