eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő fogadja a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából érkező Angela Merkel német kancellárt Sopronban 2019. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiss J. László: jól fog még jönni Merkelnek a soproni látogatás

Megerősödhetett a német kancellár pártja és a Fidesz kapcsolata Angela Merkel múlt heti soproni látogatása alkalmával - véli Kiss J. László; a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint - aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt - a magyar kormánypárt és az Európai Néppárt viszonya is változhat a jövőben. Berlin külpolitikai mozgástere közben egészen más miatt szűkülhet.

Nem csak a jó gazdasági kapcsolatok ápolása volt a német kancellár múlt heti soproni látogatásának oka, a vizitnek gesztusértéke és német belpolitikai célja is volt - véli Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: Angela Merkelnek figyelembe kell vennie, hogy az őszi tartományi választásokon politikai átrendeződés jöhet, a kelet-német területeken ugyanis a bevándorlásellenes AfD a legnépszerűbb erő. Hozzátette: a kampányban segítheti a kancellárt, ha jobb kapcsolatot ápol a Fidesszel.

"A menekültpolitikában a magyar kormánypárt és az Alternatíva Németországnak (AfD) között számos területen közelálló álláspont van, de a magyar kormánypárt nem csatlakozott azokhoz a pártokhoz az Európai Parlamentben, amelyek középpárti helyett inkább szélsőjobboldali pozíciót foglalnak el.

Arra utalok, hogy a magyar kormánypárt nem az AfD-t, hanem a CDU-t tekinti partnerének. A látogatás e pártközi kapcsolatok megerősítésére is alkalmas" - mondta.

Kiss J. László szerint a CDU és a Fidesz kapcsolatának rendeződése az Európai Néppárttal való viszonyra is hatással lehet.

"Valóban befolyással van. Több kérdés is akad, amelyben a magyar kormány módosította az álláspontját, gondoljunk például a közigazgatási bíróságok kérdésére, bizonyos értelemben tehát mozgásban, változásban vannak a vélemények, és

itt mindenki nagy várakozásban van, hogy az újrastartolás miként fog sikerülni"

- utalt arra is, hogy márciusban függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban addig, amíg egy háromtagú értékelő bizottság, az úgynevezett bölcsek tanácsának vizsgálata tart.

A migráció kelet-német téma

Német belpolitikai kérdésekről szólva azt mondta, akár a nagykoalíció felbomlásához is vezethet a bevándorlásellenes AfD megerősödése a hétvégi (Szászország, Brandenburg) és októberi (Türingia) kelet-német tartományi választásokon, a változások adott esetben pedig Berlin külpolitikai mozgásterét is szűkíthetik.

"A szénből való kiszállás az egyik dolog, a másik pedig az egészségügyi ellátás, illetve az idősek alacsony nyugdíja. És vannak olyan strukturális problémák, amik egész Németországot érintik. A kormányok a pénzt kihelyezték, és elég kevés beruházást csináltak az országon belül" - vélekedett az egyetemi tanár.

Kelet-Németországban máig törékeny a középosztály, így ezeken a területeken különösen érzékeny téma a migráció, Kiss J. László szerint tehát nem meglepő, hogy a bevándorlásellenes AfD ebben az országrészben néppárttá nőtte ki magát.

Ha a párt a tartományi választásokon is jól szerepel, annak komoly belpolitikai következményei lehetnek - teszi hozzá az egyetemi tanár.

"Akár a szociáldemokraták, akár a CDU veszít szavazatokat, azzal az egész nagykoalíció működőképessége is fenyegetve van.

Magában a Szociáldemokrata Pártban is állandó vita van, legkésőbb decemberben kongresszus lesz, amikor a nagykoalíció folytathatóságáról döntenek."

Az AFD megerősödése ugyanakkor tovább erősítheti a koalíciós kényszert, a kelet-német tartományokban ugyanis csak a középpártok szövetségre lépésével szoríthatják ki a bevándorlásellenes erőt a hatalomból - hangsúlyozta Kiss J. László.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×