Infostart.hu
eur:
365.64
usd:
316.79
bux:
152495.85
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő fogadja a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából érkező Angela Merkel német kancellárt Sopronban 2019. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiss J. László: jól fog még jönni Merkelnek a soproni látogatás

Megerősödhetett a német kancellár pártja és a Fidesz kapcsolata Angela Merkel múlt heti soproni látogatása alkalmával - véli Kiss J. László; a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint - aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt - a magyar kormánypárt és az Európai Néppárt viszonya is változhat a jövőben. Berlin külpolitikai mozgástere közben egészen más miatt szűkülhet.

Nem csak a jó gazdasági kapcsolatok ápolása volt a német kancellár múlt heti soproni látogatásának oka, a vizitnek gesztusértéke és német belpolitikai célja is volt - véli Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: Angela Merkelnek figyelembe kell vennie, hogy az őszi tartományi választásokon politikai átrendeződés jöhet, a kelet-német területeken ugyanis a bevándorlásellenes AfD a legnépszerűbb erő. Hozzátette: a kampányban segítheti a kancellárt, ha jobb kapcsolatot ápol a Fidesszel.

"A menekültpolitikában a magyar kormánypárt és az Alternatíva Németországnak (AfD) között számos területen közelálló álláspont van, de a magyar kormánypárt nem csatlakozott azokhoz a pártokhoz az Európai Parlamentben, amelyek középpárti helyett inkább szélsőjobboldali pozíciót foglalnak el.

Arra utalok, hogy a magyar kormánypárt nem az AfD-t, hanem a CDU-t tekinti partnerének. A látogatás e pártközi kapcsolatok megerősítésére is alkalmas" - mondta.

Kiss J. László szerint a CDU és a Fidesz kapcsolatának rendeződése az Európai Néppárttal való viszonyra is hatással lehet.

"Valóban befolyással van. Több kérdés is akad, amelyben a magyar kormány módosította az álláspontját, gondoljunk például a közigazgatási bíróságok kérdésére, bizonyos értelemben tehát mozgásban, változásban vannak a vélemények, és

itt mindenki nagy várakozásban van, hogy az újrastartolás miként fog sikerülni"

- utalt arra is, hogy márciusban függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban addig, amíg egy háromtagú értékelő bizottság, az úgynevezett bölcsek tanácsának vizsgálata tart.

A migráció kelet-német téma

Német belpolitikai kérdésekről szólva azt mondta, akár a nagykoalíció felbomlásához is vezethet a bevándorlásellenes AfD megerősödése a hétvégi (Szászország, Brandenburg) és októberi (Türingia) kelet-német tartományi választásokon, a változások adott esetben pedig Berlin külpolitikai mozgásterét is szűkíthetik.

"A szénből való kiszállás az egyik dolog, a másik pedig az egészségügyi ellátás, illetve az idősek alacsony nyugdíja. És vannak olyan strukturális problémák, amik egész Németországot érintik. A kormányok a pénzt kihelyezték, és elég kevés beruházást csináltak az országon belül" - vélekedett az egyetemi tanár.

Kelet-Németországban máig törékeny a középosztály, így ezeken a területeken különösen érzékeny téma a migráció, Kiss J. László szerint tehát nem meglepő, hogy a bevándorlásellenes AfD ebben az országrészben néppárttá nőtte ki magát.

Ha a párt a tartományi választásokon is jól szerepel, annak komoly belpolitikai következményei lehetnek - teszi hozzá az egyetemi tanár.

"Akár a szociáldemokraták, akár a CDU veszít szavazatokat, azzal az egész nagykoalíció működőképessége is fenyegetve van.

Magában a Szociáldemokrata Pártban is állandó vita van, legkésőbb decemberben kongresszus lesz, amikor a nagykoalíció folytathatóságáról döntenek."

Az AFD megerősödése ugyanakkor tovább erősítheti a koalíciós kényszert, a kelet-német tartományokban ugyanis csak a középpártok szövetségre lépésével szoríthatják ki a bevándorlásellenes erőt a hatalomból - hangsúlyozta Kiss J. László.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A Fidesz és a KDNP „illegitimnek” tekinti a választást, ezért nem vett részt benne. A parlament már döntött a szakképzésről és az ügynökaktákról is, ma még szavaznak a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×