Infostart.hu
eur:
389.38
usd:
337.14
bux:
0
2026. március 12. csütörtök Gergely
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: Angela Merkel mozgásterét is szűkíti a német nagypártok bukása

Úgy tűnik, jelentősen átalakulnak a német belpolitikai viszonyok, ennek egyik jele, hogy a türingiai választáson a posztkommunista Baloldal történelmi győzelmet aratott. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elemezte az eredményeket az InfoRádióban.

Meglepetéseredmény született vasárnap a német türingiai tartományi választáson Kiss J. László egyetemi tanár szerint.

"A Német Szövetségi Köztársaság 70 éves történetében

1949 óta vannak tartományi választások, de még olyan nem történt, hogy a demokratikus középpártok, a középjobb vagy a középbal ne nyert volna;

ez az első alkalom, hogy a politikai mainstream szerinti szélsőséges pártok nyertek" - részletezte az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szerinte a Szociáldemokraták és a CDU, vagyis a néppártok lejtmenete tovább tartott, elég csak arra gondolni, hogy mindkét párt történelmi mélypontra került Türingiában - a CDU 12 százalékpontot veszített, a Szociáldemokraták pedig egyjegyű százalékot szereztek, 8 százalékot, így még nagykoalíciót sem tudnak kötni.

Az új nagyok pedig?

"Egy másik sajátos paradoxona ennek a választásnak, hogy nyert a Linke, a baloldali párt 31 százalékot szerzett, de nem győzött, mert

nincsen baloldali többség.

Rendkívül bonyolulttá vált a helyzet, hogy hogyan lehet kormányképes koalíciót létrehozni, egyáltalán kormányozhatóvá hogyan lehet tenni ezt a kis német tartományt" - folytatta Kiss J. László, kiemelve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése is tovább folytatódott. "Szászorszában és Brandenburgban 27,5, illetve 23,5 százalékot értek el, Türingiában a 24 százalékot közelítette az eredményük" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tartományi választásokból lehet országos politikai következtetéseket levonni.

"A Bundestagon kívül létezik a Bundesrat, vagyis egy szövetségi tanács is, ahová a tartományok delegálnak a tartomány népességének megfelelően, és a Bundesrat a Bundestagban elfogadott törvényeket megakaszthatja. Tehát azt kell mondani, hogy van

egy fragmentálódó, szétforgácsolódó pártpolitikai rendszer, ahol a politikai erőviszonyok is a hagyományos, nagy baloldali, illetve jobboldali néppártok kárára megváltoztak.

A mindenkori német kormánynak, így a mostani Merkel-kormánynak is csökkent a belpolitikai mozgástere" - fejtegette a szakértő, aki szerint ez a külpolitikai magatartásban is ki fog fejeződni.

Azt is elmondta, szerinte honnan érkeztek az új nagypártok választói.

"A Linkéhez az eddig hagyományosan nem választók csatlakoztak, Türingiában 47 ezer ilyen szavazó volt. Közülük 20 ezren a CDU-ból jöttek, 17 ezren az SPD-ből. Ha megnézzük, az AfD-hez honnan jöttek a szavazók, azt kell mondani, 77 ezer nem választó szavazott nekik bizalmat, 30 ezren voltak CDU-sok, és az SPD-ből is 7 ezren lehettek, akik az AfD-re adták a szavazatukat" - tette hozzá Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: végtelenül lassan halad a német hadsereg fegyverkezése

Prőhle Gergely: végtelenül lassan halad a német hadsereg fegyverkezése

A 450 ezres NATO-ajánlással szemben jelenleg a német hadsereg létszáma 185 ezer fő, továbbá van még 50 ezer tartalékos katona – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója, volt berlini nagykövet.

Fenyegetés után: Orbán Viktor felhívta a gyerekeit telefonon

Hrihorij Omelcsenko volt ukrán képviselő szavai után Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, mindenkit arra kért a családjából, hogy vegye komolyan a fenyegetést, de ne ijedjen meg.
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Amíg a világ az iráni háborúra figyel, az EU hat legnagyobb országa kényszerpályára löki az összes többi tagállamot

Amíg a világ az iráni háborúra figyel, az EU hat legnagyobb országa kényszerpályára löki az összes többi tagállamot

Az Európai Unió hat legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország – közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a nagy tőzsdék és más kritikus pénzügyi szereplők felügyeletét emeljék uniós szintre. A kezdeményezés a tőkepiaci unió régóta húzódó tervének felélesztését célozza – számolt be a Financial Times. Ha az E6-ként emlegetett tagállamok megvalósítják a tervüket, a kisebb országok nem tehetnek mást, mint belépnek a tőkepiaci unióba, vagy kiszáradnak a tőzsdéik. Az EU valódi versenyképességi kerékkötője, Luxemburg is tehetetlennek látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×