Infostart.hu
eur:
356.51
usd:
308.9
bux:
131589.67
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter sajtóértekezletet tart az EP brüsszeli épületében 2019. július 10-én, miután találkozott a képviselőtestület házbizottságaként működő, Elnökök Konferenciájának tagjaival.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen a jogállamiság ellenőrzéséért és a klímasemlegességért is tenni fog

Az új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Ursula von der Leyen egyik fő célja pedig az Európai Unió klímasemlegessé válása 2050-re.

Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus szerdán az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben.

Von der Leyen parlamenti meghallgatása során kijelentette: az EU elveken alapul. Ez unió alapja pedig a jogállamiság tiszteletben tartása.

A bizottsági elnökjelölt támogatta azt a javaslatot, hogy egész Európára kiterjedő párbeszéd kezdődjön a polgárokkal az Európai Unió jövőjéről. "Ez egy ragyogó ötlet" - mondta.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Az EU-nak elő kell mozdítania az egységes piaci reformokat, valamint többet kell fektetnie a közös védelmi alapokba, kiegészítve a NATO kapacitásokat, hogy védelme önállóbbá válhasson az Egyesült Államok segítségétől.

A bizottsági elnökjelölt hangsúlyozta, hogy Londonnak "rendeznie kell sorait" a Brexittel kapcsolatban. Nagy-Britanniának minél hamarabb tisztáznia kell az unióval tervezett jövőbeli kapcsolatait a bizonytalanság megszűntetése érdekében. Hozzátette: "nagyon hangsúlyosan ide tartozik" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülése is.

Von der Leyen a schengeni térség bővítése mellett érvelt, feltéve, hogy az újonnan társuló országok megfelelnek a követelt kritériumoknak. Továbbá arra szólította fel az uniós tagországok kormányait "tartsák nyitva" a Nyugat-Balkán országai előtt az uniós tagság lehetőségét.

Végezetül kijelentette, az Európai Bizottság, az uniós parlament és a tagállamok kormányai közötti zökkenőmentes együttműködés elengedhetetlen az EU hatékony politikai döntéshozatalához a kereskedelemtől a klímavédelmen keresztül a migrációig.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania.

Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer "elsüllyesztése" miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.

Címlapról ajánljuk
Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Hogy Magyarország hozzáférhessen az uniós pénzekhez, hatalmas, 110 oldalas törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta: csak korrupcióellenes intézkedések és az egyetemi autonómia visszaadása van benne – nem volt szó se migrációról, se Ukrajnáról, se genderről és más ideológiai kérdésekről, az EU nem támasztott semmilyen más feltételt a 6000 milliárd forintnyi EU-pénzhez. Itt vannak a részletek, hogy mi is van a törvénycsomagban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Megfenyegette Iránt Trump - Mutatjuk a tőzsdei reakciót

Megfenyegette Iránt Trump - Mutatjuk a tőzsdei reakciót

Jelentős bizonytalanság van mostanában a tőzsdéken: egyik oldalról az AI-láz hajtotta nagyon sokáig a befektetőket, aminek hátán új történelmi csúcsra száguldottak a vezető indexek, ám emellett egyre hangsúlyosabbá válhat az elhúzódó amerikai-iráni konfliktus reálgazdaságra és részvénypiacokra gyakorolt hatása, ami elbizonytalanítja a befektetőket. Tegnap ismét megindult a profitrealizálás a technológiai cégeknél a Wall Streeten, ami végül felemás záráshoz vezetett, és Ázsiában is az eladók voltak ma fölényben. Európában szintén egyre rosszabb a hangulat, ez alól a magyar tőzsde sem kivétel, itthon a Mol vezeti az esést. Tovább rontotta a hangulatot, hogy Donald Trump jelezte: túl régóta húzódnak az Iránnal folytatott tárgyalások, és további lépéseket helyezett kilátásba az elnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×