INFORÁDIÓ 
2019. szeptember 23. hétfő
Tekla

jogállamiság

klímaváltozás

ursula von der leyen

Brüsszel, 2019. július 10. Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter sajtóértekezletet tart az EP brüsszeli épületében 2019. július 10-én, miután találkozott a képviselőtestület házbizottságaként működő, Elnökök Konferenciájának tagjaival. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen a jogállamiság ellenőrzéséért és a klímasemlegességért is tenni fog

Infostart / MTI

Az új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Ursula von der Leyen egyik fő célja pedig az Európai Unió klímasemlegessé válása 2050-re.

Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus szerdán az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben.

Von der Leyen parlamenti meghallgatása során kijelentette: az EU elveken alapul. Ez unió alapja pedig a jogállamiság tiszteletben tartása.

A bizottsági elnökjelölt támogatta azt a javaslatot, hogy egész Európára kiterjedő párbeszéd kezdődjön a polgárokkal az Európai Unió jövőjéről. "Ez egy ragyogó ötlet" - mondta.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Az EU-nak elő kell mozdítania az egységes piaci reformokat, valamint többet kell fektetnie a közös védelmi alapokba, kiegészítve a NATO kapacitásokat, hogy védelme önállóbbá válhasson az Egyesült Államok segítségétől.

A bizottsági elnökjelölt hangsúlyozta, hogy Londonnak "rendeznie kell sorait" a Brexittel kapcsolatban. Nagy-Britanniának minél hamarabb tisztáznia kell az unióval tervezett jövőbeli kapcsolatait a bizonytalanság megszűntetése érdekében. Hozzátette: "nagyon hangsúlyosan ide tartozik" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülése is.

Von der Leyen a schengeni térség bővítése mellett érvelt, feltéve, hogy az újonnan társuló országok megfelelnek a követelt kritériumoknak. Továbbá arra szólította fel az uniós tagországok kormányait "tartsák nyitva" a Nyugat-Balkán országai előtt az uniós tagság lehetőségét.

Végezetül kijelentette, az Európai Bizottság, az uniós parlament és a tagállamok kormányai közötti zökkenőmentes együttműködés elengedhetetlen az EU hatékony politikai döntéshozatalához a kereskedelemtől a klímavédelmen keresztül a migrációig.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania.

Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer "elsüllyesztése" miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018