Infostart.hu
eur:
384.17
usd:
328.51
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter sajtóértekezletet tart az EP brüsszeli épületében 2019. július 10-én, miután találkozott a képviselőtestület házbizottságaként működő, Elnökök Konferenciájának tagjaival.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen a jogállamiság ellenőrzéséért és a klímasemlegességért is tenni fog

Az új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Ursula von der Leyen egyik fő célja pedig az Európai Unió klímasemlegessé válása 2050-re.

Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus szerdán az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben.

Von der Leyen parlamenti meghallgatása során kijelentette: az EU elveken alapul. Ez unió alapja pedig a jogállamiság tiszteletben tartása.

A bizottsági elnökjelölt támogatta azt a javaslatot, hogy egész Európára kiterjedő párbeszéd kezdődjön a polgárokkal az Európai Unió jövőjéről. "Ez egy ragyogó ötlet" - mondta.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Az EU-nak elő kell mozdítania az egységes piaci reformokat, valamint többet kell fektetnie a közös védelmi alapokba, kiegészítve a NATO kapacitásokat, hogy védelme önállóbbá válhasson az Egyesült Államok segítségétől.

A bizottsági elnökjelölt hangsúlyozta, hogy Londonnak "rendeznie kell sorait" a Brexittel kapcsolatban. Nagy-Britanniának minél hamarabb tisztáznia kell az unióval tervezett jövőbeli kapcsolatait a bizonytalanság megszűntetése érdekében. Hozzátette: "nagyon hangsúlyosan ide tartozik" az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülése is.

Von der Leyen a schengeni térség bővítése mellett érvelt, feltéve, hogy az újonnan társuló országok megfelelnek a követelt kritériumoknak. Továbbá arra szólította fel az uniós tagországok kormányait "tartsák nyitva" a Nyugat-Balkán országai előtt az uniós tagság lehetőségét.

Végezetül kijelentette, az Európai Bizottság, az uniós parlament és a tagállamok kormányai közötti zökkenőmentes együttműködés elengedhetetlen az EU hatékony politikai döntéshozatalához a kereskedelemtől a klímavédelmen keresztül a migrációig.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania.

Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer "elsüllyesztése" miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×