A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje, Sztevo Pendarovszki, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova jutott tovább a második fordulóba.

Az észak-macedóniai választási bizottság vasárnap este közölte, hogy a szavazatok 80 százalékos feldolgozottsága mellett Pendarovszki a voksok 42,55 százalékával hajszálnyival vezet Davkova előtt, aki a szavazatok 41,93 szerezte meg.

A harmadik indulót, Blerim Rekát az ellenzéki albán pártok delegálták az elnökségért folyó választási versenybe, ő a voksok 11,33 százalékát kapta.

A második fordulóba csak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kerül be.

Három egyetemi tanár indult

Az elnöki posztért három egyetemi tanár szállt versenybe. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) Sztevo Pendarovszkit, a NATO-csatlakozás főtárgyalóját jelölte az elnöki posztra, aki szavazatának leadását követően reményét fejezte ki, hogy Észak-Macedónia hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hozzátette: teljes mellszélességgel támogatta a Szkopje és Athén között a tavaly nyáron megkötött megállapodást, mert az mindkét ország érdekeit szolgálja. Mint mondta: várakozásai szerint jelentős előnnyel jut be a második fordulóba, és meg fogja azt nyerni.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova is azokról a tervekről beszélt a voksoláskor, amelyeket megválasztása elején kíván megvalósítani. Véleménye szerint a második fordulóban ő fog győzni, így a délszláv ország első női köztársasági elnökévé válik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ellenezte a görög-macedón megállapodást, de tiszteletben fogja tartani az abban foglaltakat, még ha elnökként igyekezni is fog rámutatni az alkotmányellenes pontjaira. A harmadik indulót, Blerim Rekát az ellenzéki albán pártok delegálták az elnökségért folyó választási versenybe. Noha a közvélemény-kutatások szerint ő várhatóan csak a szavazatok 7-8 százalékát szerzi meg, fontos lesz, hogy a második fordulóban ki mellé áll, ugyanis szavazóbázisa döntheti el, hogy végül ki lesz Észak-Macedónia új köztársasági elnöke.

Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így azóta a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják.