Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Pixabay

Magyarics Tamás: nem kizárt az újabb brexit-népszavazás

A brit európai parlamenti választást – a jelenlegi erőviszonyok alapján – az uniópártiak nyernék meg - mondta Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai szakértő úgy látja, hogy a brexit folyamatának teljes átalakulását csak egy nagyarányú munkáspárti győzelem hozhatná el, a brit kilépés jelenleg október 31-ére kiírt végső dátuma pedig tovább tolódhat.

Munkáspárti győzelmet hozna egy most hétvégi európai parlamenti választás az Egyesült Királyságban – derül ki a legutóbbi felmérésektől. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, mekkora arányban – mondta el Magyarics Tamás az Arénában. Az ELTE tanára szerint ez azt is jelenti, hogy a maradáspártiak erősödtek meg.

A kép azért nem ennyire tiszta – tette hozzá a szakértő. Sokan szavaztak ugyanis a munkáspárti támogatók közül is a brexitre. Magyarics Tamás úgy látja, hogy amennyiben tartanak a britek EP-választást, és azon nagyon nagy arányban nyernek a munkáspárti képviselők, akár új irányt is vehetnek a folyamatok, és

nem kizárt, hogy új népszavazást írnának ki a kilépésről.

A legutóbbi felmérések szerint 55-45 lenne az aránya a maradáspártiaknak – tette hozzá az ELTE tanára.

Magyarics Tamás szerint az is nagy kérdés, milyen szerepet játszanának a kilépésig az európai politikában a brit EP-képviselők, mibe és milyen szinten szólnának bele. Mint mondta: ha október 31-ig ki kell lépni, az Európai Bizottság elnökének személyére ők már nem szavaznak. A biztosjelöltek meghallgatásában azonban minden bizonnyal részt vennének, hiszen azok már a nyár végén, ősz elején megkezdődnek.

Egyesek azt szeretnék, hogy ha meg is választják a brit EP-képviselőket, ők ne szólhassanak bele az unió ügyeibe. „Ez azonban jogi nonszensz lenne” – fogalmazott a szakértő. Magyarics Tamás hangsúlyozta:

az Európai Unióban nincs másodosztályú tagság, vagyis ameddig egy állam a közösség tagja, ugyanazon jogai vannak, mint a másik 27 tagországnak.

Mégsem biztos a brexit?

Hiába mondta el Theresa May brit miniszterelnök többször is, hogy kizárt az újabb népszavazás a kilépésről, a külpolitikai szakértő mégis lehetségesnek tart egy újabb referendumot, ha a parlament továbbra is leszavaz minden javaslatot. Magyarics Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben a maradáspárti Munkáspárt is megosztott.

Az ELTE tanára azonban azt is hozzátette: az elmúlt hónapok igen mozgalmas brit belpolitikai eseményei után nehéz pontosan meghatározni, milyen esetben írhatna ki a londoni törvényhozás egy újabb népszavazást. Mint mondta: senki nem gondolta volna, hogy a folyamat ilyen bonyolult és ellentmondásos lesz, és 2019 közepén ott tartunk, mint két évvel ezelőtt.

Azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy már idén kilép az Egyesült Királyság az Európai Unióból

– tette hozzá a külpolitikai szakértő. Hangsúlyozta: március 29-e is eredetileg kőbe volt vésve. Az október 31-ig határidőt a szigorúbb és puhább javaslat közelítésével határozták meg, Donald Tusk például 2020-ig adott volna időt.

A folyamatnak még mindig három lehetséges kimenetele van, az egyik a kilépés megállapodással, másik a rendezetlen távozás, illetve harmadikként ott van az is, hogy London visszavonja a távozást bejelentő kérelmét, és mégis a közösség tagja marad – mondta Magyarics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×