Infostart.hu
eur:
389.87
usd:
336.48
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Pixabay

Magyarics Tamás: nem kizárt az újabb brexit-népszavazás

A brit európai parlamenti választást – a jelenlegi erőviszonyok alapján – az uniópártiak nyernék meg - mondta Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai szakértő úgy látja, hogy a brexit folyamatának teljes átalakulását csak egy nagyarányú munkáspárti győzelem hozhatná el, a brit kilépés jelenleg október 31-ére kiírt végső dátuma pedig tovább tolódhat.

Munkáspárti győzelmet hozna egy most hétvégi európai parlamenti választás az Egyesült Királyságban – derül ki a legutóbbi felmérésektől. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, mekkora arányban – mondta el Magyarics Tamás az Arénában. Az ELTE tanára szerint ez azt is jelenti, hogy a maradáspártiak erősödtek meg.

A kép azért nem ennyire tiszta – tette hozzá a szakértő. Sokan szavaztak ugyanis a munkáspárti támogatók közül is a brexitre. Magyarics Tamás úgy látja, hogy amennyiben tartanak a britek EP-választást, és azon nagyon nagy arányban nyernek a munkáspárti képviselők, akár új irányt is vehetnek a folyamatok, és

nem kizárt, hogy új népszavazást írnának ki a kilépésről.

A legutóbbi felmérések szerint 55-45 lenne az aránya a maradáspártiaknak – tette hozzá az ELTE tanára.

Magyarics Tamás szerint az is nagy kérdés, milyen szerepet játszanának a kilépésig az európai politikában a brit EP-képviselők, mibe és milyen szinten szólnának bele. Mint mondta: ha október 31-ig ki kell lépni, az Európai Bizottság elnökének személyére ők már nem szavaznak. A biztosjelöltek meghallgatásában azonban minden bizonnyal részt vennének, hiszen azok már a nyár végén, ősz elején megkezdődnek.

Egyesek azt szeretnék, hogy ha meg is választják a brit EP-képviselőket, ők ne szólhassanak bele az unió ügyeibe. „Ez azonban jogi nonszensz lenne” – fogalmazott a szakértő. Magyarics Tamás hangsúlyozta:

az Európai Unióban nincs másodosztályú tagság, vagyis ameddig egy állam a közösség tagja, ugyanazon jogai vannak, mint a másik 27 tagországnak.

Mégsem biztos a brexit?

Hiába mondta el Theresa May brit miniszterelnök többször is, hogy kizárt az újabb népszavazás a kilépésről, a külpolitikai szakértő mégis lehetségesnek tart egy újabb referendumot, ha a parlament továbbra is leszavaz minden javaslatot. Magyarics Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben a maradáspárti Munkáspárt is megosztott.

Az ELTE tanára azonban azt is hozzátette: az elmúlt hónapok igen mozgalmas brit belpolitikai eseményei után nehéz pontosan meghatározni, milyen esetben írhatna ki a londoni törvényhozás egy újabb népszavazást. Mint mondta: senki nem gondolta volna, hogy a folyamat ilyen bonyolult és ellentmondásos lesz, és 2019 közepén ott tartunk, mint két évvel ezelőtt.

Azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy már idén kilép az Egyesült Királyság az Európai Unióból

– tette hozzá a külpolitikai szakértő. Hangsúlyozta: március 29-e is eredetileg kőbe volt vésve. Az október 31-ig határidőt a szigorúbb és puhább javaslat közelítésével határozták meg, Donald Tusk például 2020-ig adott volna időt.

A folyamatnak még mindig három lehetséges kimenetele van, az egyik a kilépés megállapodással, másik a rendezetlen távozás, illetve harmadikként ott van az is, hogy London visszavonja a távozást bejelentő kérelmét, és mégis a közösség tagja marad – mondta Magyarics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Feltartóztathatatlan az AfD  – már Németország nyugati felében is

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×