Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében, miután a részleges kormányzati leállás feloldásáról és a déli határon felépítendő falról tárgyalt a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel 2019. január 4-én. A háttérben Kevin McCarthy, a képviselőház kisebbségben levő republikánus csoportjának vezetője. A kormányhivatalok egy részének tevékenysége december 22-én leállt, mert a törvényhozók nem tudtak megállapodni a kormányzat működését biztosító költségvetésben.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Az FBI vizsgálatot rendelt el Donald Trump esetleges elmozdítása ügyében

Andrew McCabe, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt ügyvezető igazgatója először ismerte el nyilvánosan, hogy nyomozást rendelt el Donald Trump elnöknek az alkotmány 25. kiegészítése értelmében történő esetleges elmozdítása ügyében.

McCabe, aki 2017 májusában az addigi FBI-vezető James Comey lemondása után lett a szervezet ügyvezető igazgatója, a CBS televíziónak csütörtökön azt nyilatkozta: már a hivatalba lépése utáni napon elrendelte a nyomozást arról, hogy Donald Trump "tudatosan vagy nem tudatosan ügynöke volt-e Oroszországnak".

McCabe azt állította: "nagyon aggódott" és azt akarta, hogy az ő eltávolítása esetén az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatok "szilárd alapokon álljanak".

Az interjút a CBS televízió 60 perc című vasárnap esti politikai magazinműsora sugározza, de a CBS csütörtökön részleteket közölt abból.

McCabe interjúja megerősítette a The New York Times című lap tavaly megjelent információit, melyek szerint a

James Comey FBI-igazgató menesztése és Robert Mueller, a különleges vizsgálóbizottság vezetőjének kinevezése közötti időszakban bűnügyi nyomozást indított az Egyesült Államok elnöke ellen.

A volt ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy Comey menesztése napján találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban. "Azzal az emberrel beszéltem, aki indult az elnökségért, éppen megnyerte az elnökválasztást és ezt akár legfőbb ellenségünk, Oroszország kormányának segítségével tehette. Ez rendkívül zavart" - fogalmazott a volt FBI-vezető.

A CBS-nek küldött közleményében Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője "megalapozatlannak" nevezte a MCCabe által elrendelt nyomozást.

Donald Trump elnök pedig több Twitter-bejegyzésben is reagált.

Az egyikben emlékeztetett arra, hogy McCabe a Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt és korábbi külügyminiszter e-mailjeinek ügyében folytatott nyomozás részese volt és James Comey az ő révén szivárogtatott ki információkat a sajtónak. Egy másik bejegyzésében felidézte, hogy McCabe kongresszusi választáson induló feleségének kampányához Hillary Clinton környezet nagy összegekkel járult hozzá.

Tavaly a minisztérium belső vizsgálata megállapította, hogy Andrew McCabe törvényellenesen szivárogtatott ki bizalmas információkat a sajtónak és többször is félrevezette a nyomozó hatóságokat. Jeff Sessions igazságügyi miniszter erre hivatkozva elbocsátotta.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×