Az igazságügyi minisztérium azonban - a Fox televízió értesülései szerint - nem indít pert a volt FBI-igazgató ellen a titkosított dokumentumok kiszivárogtatása miatt.

James Comey 2017 tavaszán történt elbocsátása előtt feljegyzéseket készített a Donald Trump elnökkel folytatott beszélgetéseiről, majd ezeket a dokumentumokat kiszivárogtatás végett odaadta Daniel Richmannak, a Columbia Egyetem jogászprofesszorának, aki jelenleg az ügyvédje is. Richman a feljegyzéseket továbbította a The New York Times című lapnak.

Az FBI ezek után "bizalmasként" titkosította a feljegyzéseket. Az igazságügyi minisztérium főinspektora, Michael Horowitz vádemelést javasolt az ügyben. A tárca vezetése szerint azonban mivel a dokumentumokat a kiszivárogtatásuk után minősítették titkosnak, ezért nincs ok Comey perbefogására.

Michael Horowitz jelentést készített az ügyről, ennek nyilvánosságra hozatalával azonban az igazságügyi minisztérium vár, mert közben vizsgálat folyik a 2016-os választási folyamat során Donald Trump és munkatársai feltételezetten törvényellenes megfigyelése és lehallgatása ügyében.

James Comey tavaly a Fox televíziónak adott egyik interjújában már megerősítette, hogy a minisztériumban vizsgálat folyik ellene a kiszivárogtatás miatt, de jelentéktelennek ítélte az ügyet, mert - mint fogalmazott - a "saját naplóját" adta tovább, az pedig nem számít titkos dokumentumnak. 2017 júniusában az egyik kongresszusi meghallgatásán elismerte: azért adta ki a feljegyzéseket, mert azt remélte, hogy ezek nyomán különleges ügyészt neveznek ki annak vizsgálatára, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, ez esetben az FBI munkáját az Oroszország 2016-os választásokban játszott szerepével kapcsolatban.

Elemzők szerint a Comey lakásán tartott váratlan házkutatás azon lépések sorába illik, amelyekkel az igazságügyi minisztérium azt kívánja feltárni, hogy valójában kinek az ösztökélésére és milyen bizonyítékok alapján indult meg a Robert Mueller vezette vizsgálat Trump és 2016-os kampánycsapatának munkatársai ellen.