Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A háttérben oldják meg a brexit egyik kulcskérdését?

Lapértesülés szerint a kormányzó párt igazodna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legfőbb követeléséhez.

Komoly munkálatok kezdődtek a kormányzaton belül arról, hogy ha az EU-val a tartalékmegoldásról folytatott tárgyalások zsákutcába jutnak (nagy eséllyel így lesz), akkor az Egyesült Királyság az eddigi fő tervével ellentétben mégis benne maradna a vámunióban a Brexit átmeneti periódusának lejárta (2020 vége) után is - írta a magas rangú kormányzati forrásra hivatkozó The Independent alapján a Portfolio.

Ez azért lényeges fejlemény és eltérés a brit kormány által eddig hangoztatott egyik "vörös vonaltól", mert ha az ország tényleg benne maradna a vámunióban, akkor nem lenne joga később önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni például az Egyesült Államokkal, Kínával, vagy Indiával. Márpedig a "visszanyerni a szuverenitást" jelszó részben ezt is takarhatta a brit népszavazás kapcsán a brexit mellett döntők fejében.

A permanens vámunóban maradást egyébként a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt, már régóta szorgalmazza, de Theresa May vezetésével a kormányzó Konzervatív Párt eddig hivatalosan elutasította.

A téma meglehetősen megosztó. A keményvonalas brexittábor szemében az, hogy az ország a vámunióban maradna, egyfajta árulással ér fel, hiszen az ország mégsem nyeri vissza a szuverenitását. Ráadásul a Munkáspárt és a Konzervatív Párt berkein belül is szinte garantált, hogy újabb megosztottsághoz vezet ez a terv.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×