Elliott Abrams veterán diplomata személyében venezuelai különmegbízottat nevezett ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A neokonzervatívok egyik meghatározó és ellentmondásos személyiségeként számon tartott Abrams jelenleg a Külkapcsolatok Tanácsának Közel-Kelettel foglalkozó munkatársa, korábban a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese volt George W. Bush kormányában.

Bár elsősorban a Közel-Kelet és ezen belül is Izrael és a palesztinok szakértőjeként tartják számon, Ronald Reagan elnöksége idején a latin-amerikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes volt.

Elliott Abrams, a controversial neoconservative figure who was entangled in the Iran-Contra affair, has been named as a Trump administration special envoy overseeing policy toward Venezuela https://t.co/ZNJpYC6DGT

— POLITICO (@politico) 2019. január 26.

A 71 éves Abrams kinevezése meglepetést keltett Washingtonban, annál is inkább, mivel - ahogyan a Politico című lap emlékeztetett rá - 2017-ben Rex Tillerson akkori külügyminiszter őt szerette volna helyettesének, de Donald Trump az utolsó pillanatban megvétózta ezt.

Akkori sajtóinformációk szerint azért, mert Elliott Abrams a 2016-os elnökválasztási kampányban bírálta őt.

Igazi kincs

"Igazi kincs lesz számunkra, hogy ő segít a venezuelai népnek, a demokrácia és a felvirágzás helyreállításában" - mondta a diplomatáról Mike Pompeo.

Kinevezése után Abrams újságíróknak így fogalmazott: "a válság Venezuelában mély, nehéz és veszélyes, és én alig várom már, hogy foglalkozzam vele".

.@SecPompeo announced today that Elliott Abrams will lead @StateDept efforts on #Venezuela to help the Venezuelan people fully restore democracy and prosperity to their country. #EstamosUnidosVE pic.twitter.com/iUFHnRhi8x

— Department of State (@StateDept) 2019. január 25.

Pénteken az amerikai pénzügyminisztérium közleményben jelezte, hogy az amerikai kormányzat a

diplomáciai mellett gazdasági eszközöket is igénybe vesz

annak érdekében, hogy a venezuelai kormány kereskedelmi tranzakcióiból származó jövedelmek felett az Egyesült Államok által elismert ideiglenes államfő, Juan Guaidó rendelkezhessék.

Washington azonban tartózkodott attól, hogy bejelentse Venezuela amerikai vagyonának és bankszámláinak zárolását.

Amerikai titkos terv Maduro megbuktatására

A venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó házelnök azután kiáltotta ki magát az ország ügyvivő elnökének, hogy telefonon beszélt Mike Pence amerikai alelnökkel, aki Washington támogatásáról biztosította őt - írta a The Wall Street Journal.

A lap forrásai szerint Pence a telefonbeszélgetés során ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Guaidót, ha a venezuelai alkotmány egyik rendelkezésére hivatkozva átveszi az ország irányítását a hivatalban lévő Nicolás Maduro elnöktől.

A lap szerint a telefonhívás indította be az előző néhány hétben

titokban kidolgozott titkos tervet,

amelynek értelmében Washington és a szövetségesei elismerik az ország ügyvezető elnökének Guaidót. A WSJ úgy tudja, hogy korábban "tárgyalások folytak amerikai vezetők, tanácsadók, törvényhozók, valamint a venezuelai ellenék fő vezetői, közöttük Guaidó között".

A cikk szerint néhány amerikai tisztségviselő attól tartott, hogy a terv bizonytalanságot eredményezhet és veszélybe sodorhatja a Caracasban dolgozó amerikai diplomatákat.

A lap forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök már a kormányzása kezdetén kijelentette, hogy elsődleges kérdésnek tekinti Venezuelát, valamint Iránt és Észak-Koreát. Az Egyesült Államokban Maduro választási győzelme után kezdtek el a terven dolgozni.

Az amerikai fél "december végén-január elején kezdett tárgyalni az ellenzékkel" - közölte a lappal az amerikai kormányzat egyik névtelenséget kérő munkatársa. Az ellenzéknek ekkor az volt a véleménye, hogy a nemzetközi közösség támogatására van ahhoz szükség, hogy befolyásolhassák a venezuelai politikai helyzetet, és ezt az amerikai vezetőkkel is közölték.

A cikk szerint republikánus és demokrata párti képviselők egyaránt támogatták a tervet.

Az év végi ünnepek idején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter találkozott a Washingtonnal szövetséges államok képviselőivel és megvitatta velük a venezuelai helyzetet. Január másodikán tárgyalt a brazil és a kolumbiai kollégájával, majd Iván Duque kolumbiai elnökkel találkozva is utalást tett Washington szándékaira.

Pompeo január 10-én tárgyalt Guaidóval és "szoros együttműködést" ígért neki "a Venezuela demokratikus jövőjéhez vezető úton.

Január 15-én az amerikai kormányzat emberei intézkedéseket hoztak arról, hogy egyeztetik a tervet a szövetségesekkel és Guaidóval. Pompeo tárgyalt Chrystia Freeland kanadai külügyminiszterrel, majd ismét felhívta Juan Guaidót, hogy biztosítsa őt Washington támogatásáról.

A lap szerint az Egyesült Államokban szoros figyelemmel követik a venezuelai eseményeket. Amerikai tisztségviselők feltételezik, hogy a venezuelai hadsereg egy része az ellenzéket támogatja. Az amerikai kormányzat a venezuelai üzleti élet képviselőivel is kapcsolatba kíván lépni. Ezen kívül Washington arra is intézkedéseket hoz, hogy Guaidó legyen jogosult hozzáférni az amerikai bankokban őrzött venezuelai letétekhez.

Január 23-án Juan Guaidó, akinek házelnöki kinevezését két nappal korábban semmisnek nyilvánította a venezuelai legfelsőbb bíróság, önhatalmúlag kikiáltotta magát Venezuela ügyvezető elnökének. Guaidót már elismerték Mexikó kivételével latin-amerikai államokat tömörítő limai csoport országai, Albánia, Georgia, az Egyesült Államok és az Amerikai Államok Szervezete. Több európai uniós tagállam biztosította támogatásáról a venezuelai parlamentet és reményét fejezte ki, hogy mielőbb választásokat tartanak a válság rendezése érdekében. Nicolás Madurót Oroszország, Bolívia, Irán, Kuba, Nicaragua, Salvador és Törökország támogatta. Fehéroroszország és Kína szorgalmazta a vitás kérdések békés megoldását és fellépett a külső beavatkozás ellen, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig párbeszédet szorgalmazott a válság megoldására.