Három pontból álló tervet jelentett be a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elűzésére a hatalomból Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke a La Stampa olasz lapban szombaton megjelent interjújában.

A politikus, aki a nagyszabású, rendszerellenes szerdai tüntetésen nyilvánította magát a válság sújtotta dél-amerikai ország ideiglenes elnökévé, azt mondta, véget kell vetni a végrehajtó hatalom elbitorlásának, átmeneti kormányt kell felállítani és szabad választásokat kell tartani.

A 35 éves politikus felszólította a hadsereget, hogy fordítson hátat Madurónak.

Megismételte az amnesztiáról szóló ígéretét, még a biztonsági erők azon tagjainak is, akik részt vettek a tüntetők elleni erőszakban.

"A demokráciához és a szabadsághoz való békés visszatérés a célunk, nem a bosszú" - hangoztatta, hozzátéve, hogy az amnesztia lehetősége mindig felmerül az ahhoz hasonló helyzetekben, mint amilyenben Venezuela van.

Juan Guaidó közölte, hogy miután az ellenzék szombaton országszerte lakossági fórumokon ismertette lépéseit az emberekkel, vasárnap "kisebb csoportokban" ellátogat kaszárnyákba, hogy megvitassák az amnesztiát.

A hadsereg vezetése egyelőre kitart Nicolás Maduro mellett, noha a napokban érkeztek hírek arról, hogy a katonaság megosztott.

Juan Guaidó egyúttal bejelentette: tábora újabb nagyszabású tüntetést tart a jövő héten, hogy követelje a "hatalombitorló Maduró távozását". A demonstráció helyét és idejét azonban nem közölte.

Pénteki televíziós beszédében a hivatalban lévő elnök kizárta, hogy lemondjon, ellenben találkozót ajánlott az ellenzék új vezetőjének. Juan Guaidó azonban "hamis párbeszédnek" nevezve a lehetőséget, és visszautasította.

A nagyhatalamak a házelnök mellett

A német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guadiót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban. Később csatlakozott hozzájuk a brit kormány, majd a portugál is, csakúgy, mint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat. Amennyiben nem jár el így, Spanyolország elismeri Juan Guaidót ideiglenes elnökként, hogy ő tegye meg ezt. Kijelentette, nem a kormányt akarják megfosztani a hatalmától, hanem demokráciát és szabad választásokat akarnak Venezuelában.

Ezzel egy időben Emmanuel Macron francia államfő a Twitter közösségi portálon a politikai változások szükségességével indokolta a bejelentést, és Németországhoz hasonlóan jelezte, hogy kész elismerni Guaidót, ha nem írnak ki választásokat nyolc napon belül.

Le peuple vénézuélien doit pouvoir décider librement de son avenir. Sans élections annoncées d’ici 8 jours, nous serons prêts à reconnaître @jguaido comme « Président en charge » du Venezuela pour enclencher un processus politique. Nous y travaillons entre partenaires européens.

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) 2019. január 26.

"A venezuelai népnek szabadon és biztonságban kell döntenie a jövőjéről" - ismertette Angela Merkel német kancellár álláspontját Martina Fietz kormányszóvivő-helyettes a Twitteren, hozzátéve, hogy szorosan együttműködnek a kérdésben európai partnereikkel.

Das Volk Venezuelas muss frei u. in Sicherheit über seine Zukunft entscheiden können. Werden nicht binnen 8 Tagen Wahlen angekündigt, sind wir bereit, Juan Guaidó als Interimspräsidenten anzuerkennen, der einen solchen polit. Prozess einleitet; arbeiten eng mit europ. Partnern.

— Martina Fietz (@m_fietz) 2019. január 26.

"Juan Guaidó a megfelelő ember, hogy előre vigye Venezuelát" - írta a Twitteren Jeremy Hunt brit külügyminiszter, nyomatékosítva a nyolcnapos határidőt az új és szabad választások kiírására, a spanyol miniszterelnökhöz hasonlóan megjegyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, elismerik az ellenzéki politikust ideiglenes államfőnek, hogy ő mozdítsa előre a politikai rendezést a demokrácia irányába.

2/2 @jguaido is the right person to take Venezuela forward. If there are not fresh & fair elections announced within 8 days UK will recognise him as interim President to take forward the political process towards democracy. Time for a new start for the suffering ppl of Venezuela

— Jeremy Hunt (@Jeremy_Hunt) 2019. január 26.

A portugál külügyminiszter hasonlóan nyilatkozott a TSF hírrádiónak. Augusto Santos Silva megjegyezte, más EU-tagországokkal együtt Portugália úgy véli, a bő egy hét elegendő idő a választások kiírásával kapcsolatos döntés meghozatalára, és nincs más mód a politikai bénultságból és a rendkívül súlyos társadalmi válságból való kilábalásra, csak a demokrácia szabályai szerinti szabad, tiszta és hiteles választás.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az EU további, egyebek között az ország vezetésével kapcsolatos intézkedéseket fog hozni, ha az elkövetkező napokban Venezuelában nem írnak ki választásokat. Federica Mogherini szabad, tiszta és hiteles választásokat sürgetett egy olyan kormány megválasztása érdekében, amely hűen tükrözi a venezuelai nép akaratát.

Közölte, hogy az EU kész cselekedni, és azonnal létrehozni egy nemzetközi összekötő csoportot a rendezés előmozdítása érdekében. Jelezte, hogy az elkövetkező órákban fokozzák a kapcsolattartást nemzetközi partnereikkel.

"Az Európai Unió a venezuelai néppel van ezekben a kritikus pillanatokban" - tette hozzá.

Oroszorszég puccsot emleget

Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában Venezuela ügyében, míg az Egyesült Államok az ellenzéki Juan Guaidó ideiglenes venezuelai államfőként való elismerését sürgette.

Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból. A diplomata azt hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet, amely szerinte nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és az ország belügye.

Válaszában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rámutatott: elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget.

A Maduro-kormányzatot "törvénytelen maffiaállamnak" nevezte, és a Venezuelában tapasztalható mélyszegénységre és a szolgáltatások, köztük a kórházi ellátás összeomlására utalva hozzáfűzte, hogy a "szocialista kísérlet a gazdaság összeomlásához vezetett".

Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról.

Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót. "Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával" - tette hozzá.

Mike Pompeo egyúttal visszautasította Nicolás Maduro követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban.

"Ne tegyék próbára az Egyesült Államok eltökéltségét állampolgáraik megvédésében" - üzente.

Az ülés előtti szavazáson Oroszország próbálta megakadályozni a tanácskozást, de az Egyesült Államoknak végül meglett a minimálisan szükséges kilenc szavazat a 15 tagú testületben, amelynek öt állandó, vétójoggal rendelkező tagjából Oroszország mellett Kína is jelezte, hogy Nicolás Maduro pártján áll. Emiatt nem várható, hogy bármilyen döntés vagy hivatalos állásfoglalás születik Venezuela ügyében.

Növekszik a nyomás

A szombati bejelentés egyértelműen növelheti a nyomást Nicolás Madurón, aki január 10-én kezdte meg második elnöki mandátumát. Az ellenzék és a nemzetközi közösség jelentős része azonban úgy véli, jogtalanul tölti be az államfői tisztséget, mert a választások nem voltak méltányosak.

Venezuelában évek óta tart a súlyos politikai és gazdasági válság, a Maduro újbóli beiktatása utáni tiltakozási hullám pedig szerdán érte el eddig csúcspontját, amikor a 35 éves Juan Guaidó ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az ellenzéki politikust az Egyesült Államokkal az élen több, térségbeli ország is azonnal elismerte átmeneti államfőként, Oroszország, Törökország és Irán viszont továbbra is Nicolás Maduro pártján áll. Az Európai Unió eddig óvatosabb álláspontot képviselt az ügyben a szabad választások jelentőségét hangsúlyozva.

Juan Guaidó a venezuelai alkotmány 233. cikkelyére hivatkozva nyilvánította magát ideiglenes elnökké. Az alaptörvénynek ez a cikke kimondja, hogy a parlament elnöke veszi át átmeneti időre az államfői tisztséget, ha nincs törvényes elnök. Ennek előfeltétele, hogy a törvényhozás üresnek nyilvánítsa az elnöki tisztséget. Ezt 2017. január 7-én megtette és 2018. augusztus 21-én megerősítette az ellenzéki többségű testület, utóbbi esetben azzal indokolva a lépést, hogy Maduro 2018. májusi újraválasztása nem volt demokratikus.