A venezuelai elnök személyének elismerésében három táborra osztódott a világ: Oroszország mellett Kína és többek közt Törökország is a hivatalban lévő venezuelai elnököt, Nicolás Madurót támogatja a magát szerdán ideiglenes elnöknek kikiáltó Juan Guaidóval szemben, míg az Egyesült Államokkal az élen seregnyi ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak egyelőre semleges álláspontra helyezkedő államok is.

Hitelezők

Moszkva egyenesen azzal vádolja Washingtont, hogy az megkísérli a hatalmat elbitorolni tüntetések szításával Venezuelában és Guaidó elismerésével. Oroszország amerikai katonai beavatkozás eshetőségére figyelmeztetett. Emellett támogatásáról biztosította Venezuela "törvényes kormányát" Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor telefonon beszélt venezuelai hivatali partnerével, Nicolás Maduróval - közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Kína is Maduro-párti, szintén nem örvendezne Maduro bukásának, mivel jelentős hitelezője, akárcsak Moszkva, amely ráadásul Venezuela hadseregének is segítséget nyújtott az utóbbi években. Peking közölte, hogy ellenez minden külső beavatkozást, és támogatja Venezuela kormányát az ország függetlenségének megőrzésében és stabilitásának helyreállításában.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön telefonon beszélt Maduróval. "Testvérem, maradj erős, mi veled vagyunk!" - idézte Erdogan szavait szóvivője. Pár órával később Erdogan egy katonai akadémián közölte, hogy "a demokrácia híveként" elítél minden államcsínykísérletet.

Diplomáciai adok-kapok

Az államcsíny szóval Maduro minősítette az országában szerdán történteket, és mivel Washington elismerte államfőnek a magát elnöknek kikiáltó Guaidót, szerdán kiutasította az amerikai diplomatákat az országból. Washington közölte, hogy nem fogadja el diplomatái kiutasítását Nicolás Maduro venezuelai elnöktől, és kapcsolatait Juan Guaidó ideiglenes államfő kormánya révén kívánja fenntartani.

Csütörtökön Maduro bejelentette, hogy elrendelte országa amerikai nagykövetségének és konzulátusainak bezárását, egyúttal megismételte: az amerikai diplomatáknak legkésőbb a hét végéig távozniuk kell Venezuelából.

Ami az amerikai földrész egészét illeti, az Egyesült Államokon kívül Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Costa Rica, Panama, Paraguay, Peru és Chile támogatásáról biztosította az ellenzéki politikust és elismerte őt államfőnek. Kuba és Bolívia továbbra is Madurót támogatja, Mexikó pedig közölte, hogy a be nem avatkozás politikáját követi.

Bolívia szerint csak az olaj érdekli Amerikát

Evo Morales bolíviai elnök az Egyesült Államokat vádolta meg a Maduro-rendszer elleni "puccskísérlettel".

Washingtont nem foglalkoztatja a demokrácia helyzete Venezuelában, valójában annak olajkészletére akarja rátenni a kezét, miután a Közel-Keleten háborút szított, és most "a beavatkozás agresszív politikáját" Latin-Amerikában akarja tovább folytatni

- fogalmazott Morales Twitter-bejegyzésében. Ugyanakkor leszögezte: "A demokráciában a nép választja az elnököt, nem egy birodalom".

Irán - Törökországhoz hasonlóan - szintén hevesen kiállt Maduro mellett, közölve, hogy Teherán a jelenlegi kormányt és "Venezuela népét" támogatja törvénytelen tettekkel, például államcsínnyel szemben.

A nyugati hatalmak többsége Guaidót támogatja

Theresa May brit miniszterelnök közölte, hogy Nagy-Britannia Venezuela ellenzéki vezetőjének oldalán áll. Emmanuel Macron francia elnök fejet hajtott a - szavai szerint - szabadságért tüntető tömegek bátorsága előtt, és támogatásáról biztosította Guiadót.

Németország visszafogottabb álláspontot képvisel. Venezuela parlamentjének "különleges szerepe van az ország szabad jövőjének biztosításában" - áll a német kormány nyilatkozatában.

Az Európai Unió szintén nyilatkozatban új választás kiírására szólította fel Venezuelát, ám nem ismerte el nyíltan Guiadót államfőnek.