Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
330.78
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapása Caracasban 2019. január 23-án. Ezen a napon százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását, valamint azt, hogy az ellenzéki többségű parlament elnökét, Juan Guaidót nevezzék ki elnöknek.  A kormányellenes tüntetésekben eddig legkevesebb 13-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernández

Káosz Venezuelában, áldozatok a tüntetéseken

Az Egyesült Államok és több más ország is a venezuelai ellenzék vezetőjét, egyben a parlament elnökét ismerte el államfőnek. A hivatalban lévő elnök, Nicolas Maduro erre megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Az olajban gazdag országban elszabadult az infláció, az áruhiány és az elszegényedés.

Rezsimváltás egy baloldali diktatúrának tartott országban? Venezuelában sokan azonosítják Nicolas Maduro elnököt a gazdasági káosszal, amely nyomán megszokottá vált a hiperinfláció, a sorbanállás és az áruhiány. A pénzügyi válság odáig fajult, hogy a hatóságok közölték: saját kriptovalutát vezetnek be.

Az Egyesült Államok most belépett a folyamatba azzal, hogy az ellenzék vezérét ,Juan Guaidót ismerte el az ország törvényes államfőjének. A Trump-kormányzat ezzel új fejezetet nyitott a marxista gyökerű Maduróval való szembenállásban.

Caracas, 2019. január 24.
A Miraflores Elnöki Sajtóiroda által közreadott képen Nicolás Maduro venezuelai elnök (k) beszél támogatóihoz Caracasban 2019. január 23-án. Ezen a napon százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását, valamint azt, hogy az ellenzéki többségű parlament elnökét, Juan Guaidót nevezzék ki elnöknek.  A kormányellenes tüntetésekben eddig legkevesebb 13-an vesztették életüket.
MTI/EPA/EFE/Miraflores Elnöki Sajtóiroda/Marcelo Garcia
Nicolás Maduro venezuelai elnök (k) beszél támogatóihoz Caracasban 2019. január 23-án.
MTI/EPA/EFE/Miraflores Elnöki Sajtóiroda/Marcelo Garcia

A hadsereg könnygázzal oszlatta a kormányellenes tüntetőket Caracasban, Maduro pedig azt mondta: megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat. Az összes amerikai diplomata 72 órát kapott, hogy elhagyja az országot.

„Az Egyesült Államok birodalmi kormányzata egy ellenünk irányuló puccsot vezet. Bábkormányt akarnak létrehozni, amit irányíthatnak. Takarodjatok”

– közölte Maduro elnök.

Ezt megelőzően az ellenzéki Guaido hívei előtt jelképesen letette a hivatali esküt.

Felszólította a képviselőket: emeljék fel a kezüket és esküdjenek meg, hogy „helyreállítják a demokráciát és az alkotmányosságot”. Hívei erre lelkesen felugrottak és ünneplésben törtek ki, majd elénekelték a himnuszt.

Az ellenzék által uralt Nemzetgyűlés eddigi elnöke azt mondta:

ideiglenes kormányt hoz létre.

A lépésre már hetek óta lehetett számítani, egészen azóta, hogy Guaido január 11-én – mindössze egy nappal Maduro újabb elnöki periódusának kezdete után - azt mondta: hajlandó átvenni az elnökséget.

A parlament és körülbelül 60 ország akkor jelezte: nem ismeri el Madurót államfőként és különböző alkotmányos kitételek miatt 35 éves ellenfelének kell átvennie a kormányzást. Az ok: sok ország csalásnak minősítette Maduro választási győzelmét.

Az ellenállás vezetőjévé most az Trump-kormányzat vált, az amerikai elnök közölte: az ellenzéki vezetőt tartja Venezuela elnökének, mert „a parlament az egyetlen hatalmi ág, amelyet szabályosan választott meg a nép az országban”.

Caracas, 2019. január 23.
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki többségű parlament elnöke támogatóihoz beszél, miután ideiglenes elnökké nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 23-án.
MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki többségű parlament elnöke támogatóihoz beszél, miután ideiglenes elnökké nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen Caracasban. MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Guaido elismerésében az Egyesült Államokat követte Kanada és több latin-amerikai állam, így Brazília és Argentína is. Az Európai Unió általános választások kiírását sürgeti, míg az orosz parlament elítélte a külügyi bizottság szerint puccsal felérő megmozdulást.

A venezuelai hadsereg ugyanakkor egyelőre Maduróhoz lojális és külvilág által támogatott riválisnak a katonákra is szüksége lesz hatalma megerősítéséhez. A Maduróhoz hű nemzeti gárda szerdán könnygázzal próbálta megakadályozni a barikádokkal tűzdelt Caracasban az ellenzéki érzelmű polgárok gyülekezését. A rendőrség több ezer embert előállított.

A Maduróhoz lojális biztonsági szolgálatok most „hazaárulás” vádjával megpróbálhatják letartóztatni az ellenzéki elnököt.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×