Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
317.49
bux:
153584.59
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapása Caracasban 2019. január 23-án. Ezen a napon százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását, valamint azt, hogy az ellenzéki többségű parlament elnökét, Juan Guaidót nevezzék ki elnöknek.  A kormányellenes tüntetésekben eddig legkevesebb 13-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernández

Káosz Venezuelában, áldozatok a tüntetéseken

Az Egyesült Államok és több más ország is a venezuelai ellenzék vezetőjét, egyben a parlament elnökét ismerte el államfőnek. A hivatalban lévő elnök, Nicolas Maduro erre megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Az olajban gazdag országban elszabadult az infláció, az áruhiány és az elszegényedés.

Rezsimváltás egy baloldali diktatúrának tartott országban? Venezuelában sokan azonosítják Nicolas Maduro elnököt a gazdasági káosszal, amely nyomán megszokottá vált a hiperinfláció, a sorbanállás és az áruhiány. A pénzügyi válság odáig fajult, hogy a hatóságok közölték: saját kriptovalutát vezetnek be.

Az Egyesült Államok most belépett a folyamatba azzal, hogy az ellenzék vezérét ,Juan Guaidót ismerte el az ország törvényes államfőjének. A Trump-kormányzat ezzel új fejezetet nyitott a marxista gyökerű Maduróval való szembenállásban.

Caracas, 2019. január 24.
A Miraflores Elnöki Sajtóiroda által közreadott képen Nicolás Maduro venezuelai elnök (k) beszél támogatóihoz Caracasban 2019. január 23-án. Ezen a napon százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását, valamint azt, hogy az ellenzéki többségű parlament elnökét, Juan Guaidót nevezzék ki elnöknek.  A kormányellenes tüntetésekben eddig legkevesebb 13-an vesztették életüket.
MTI/EPA/EFE/Miraflores Elnöki Sajtóiroda/Marcelo Garcia
Nicolás Maduro venezuelai elnök (k) beszél támogatóihoz Caracasban 2019. január 23-án.
MTI/EPA/EFE/Miraflores Elnöki Sajtóiroda/Marcelo Garcia

A hadsereg könnygázzal oszlatta a kormányellenes tüntetőket Caracasban, Maduro pedig azt mondta: megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat. Az összes amerikai diplomata 72 órát kapott, hogy elhagyja az országot.

„Az Egyesült Államok birodalmi kormányzata egy ellenünk irányuló puccsot vezet. Bábkormányt akarnak létrehozni, amit irányíthatnak. Takarodjatok”

– közölte Maduro elnök.

Ezt megelőzően az ellenzéki Guaido hívei előtt jelképesen letette a hivatali esküt.

Felszólította a képviselőket: emeljék fel a kezüket és esküdjenek meg, hogy „helyreállítják a demokráciát és az alkotmányosságot”. Hívei erre lelkesen felugrottak és ünneplésben törtek ki, majd elénekelték a himnuszt.

Az ellenzék által uralt Nemzetgyűlés eddigi elnöke azt mondta:

ideiglenes kormányt hoz létre.

A lépésre már hetek óta lehetett számítani, egészen azóta, hogy Guaido január 11-én – mindössze egy nappal Maduro újabb elnöki periódusának kezdete után - azt mondta: hajlandó átvenni az elnökséget.

A parlament és körülbelül 60 ország akkor jelezte: nem ismeri el Madurót államfőként és különböző alkotmányos kitételek miatt 35 éves ellenfelének kell átvennie a kormányzást. Az ok: sok ország csalásnak minősítette Maduro választási győzelmét.

Az ellenállás vezetőjévé most az Trump-kormányzat vált, az amerikai elnök közölte: az ellenzéki vezetőt tartja Venezuela elnökének, mert „a parlament az egyetlen hatalmi ág, amelyet szabályosan választott meg a nép az országban”.

Caracas, 2019. január 23.
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki többségű parlament elnöke támogatóihoz beszél, miután ideiglenes elnökké nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 23-án.
MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki többségű parlament elnöke támogatóihoz beszél, miután ideiglenes elnökké nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen Caracasban. MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Guaido elismerésében az Egyesült Államokat követte Kanada és több latin-amerikai állam, így Brazília és Argentína is. Az Európai Unió általános választások kiírását sürgeti, míg az orosz parlament elítélte a külügyi bizottság szerint puccsal felérő megmozdulást.

A venezuelai hadsereg ugyanakkor egyelőre Maduróhoz lojális és külvilág által támogatott riválisnak a katonákra is szüksége lesz hatalma megerősítéséhez. A Maduróhoz hű nemzeti gárda szerdán könnygázzal próbálta megakadályozni a barikádokkal tűzdelt Caracasban az ellenzéki érzelmű polgárok gyülekezését. A rendőrség több ezer embert előállított.

A Maduróhoz lojális biztonsági szolgálatok most „hazaárulás” vádjával megpróbálhatják letartóztatni az ellenzéki elnököt.

Címlapról ajánljuk
Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények
német tartományi választások

Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények

Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz kancellár kormányzópártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap a tartományi választáson, a hatóságok által hétfőn közölt előzetes eredmények szerint. Az egyik tartományban a szélsőjobboldalinak tartott AfD, a fővárosban a radikális baloldali Die Linke győzött. Merz kancellár esti válságbeszéde szerint az eredmény „katasztrofális”, de maradna pozíciójában, hogy „folytassa a reformokat”.

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Izzik a levegő a Közel-Keleten, az olajár mégis esik – Mi jöhet a tőzsdéken?

Izzik a levegő a Közel-Keleten, az olajár mégis esik – Mi jöhet a tőzsdéken?

A befektetők elsősorban ma is a közel-keleti helyzetre figyelhetnek – az Irán által támogatott húszik szombaton rakétákkal és drónokkal támadták Szaúd-Arábiát, miközben Washington és Teherán újabb csapásokkal fenyegette egymást. A Fed a múlt héten három év után először emelt kamatot a makacs infláció miatt, miközben az olajár továbbra is 100 dollár közelében jár. A kedvező volumen adatoknak köszönhetően viszont esésben van ma a Brent olaj ára, a tőzsdéken pedig óvatos emelkedés várható. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×