Infostart.hu
eur:
379.88
usd:
324.81
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Fegyveres rendőr a 49. Világgazdasági Fórumnak otthont adó kongresszusi központ tetején a svájci Davosban 2019. január 21-én. A nemzetközi tanácskozást január 22. és 25. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron

Bizonytalanságok árnyékolják be a kedden kezdődő Világgazdasági Fórumot

Több jelentős vezető lemondta a részvételt, és a hagyományos nemzetközi gazdasági és politikai évnyitó ezúttal inkább az események után kullog. Néhány résztvevőre ráadásul globális súlyú feladatok hárulnak.

A kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája uralja majd a 49. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumot, amely kedden veszi kezdetét a svájci Davosban.

A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.

A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy

az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.

Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.

Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki

első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.

A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×