Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Danang, 2017. november 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimenyev)
Nyitókép: Mihail Klimenyev

Rakétaelhárítót üzemel be 2019-ben Oroszország

A rendszer rövid- és közép-hatótávolságú föld-levegő rakétákból áll.

Oroszországban jövőre hadrendbe állítják az Sz-350 Vityaz típusú rakétaelhárító rakétarendszert, amely már egy régi tervnek megfelelően az elavult Sz-300-as rendszert fogja felváltani - jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az Sz-350 Vityaz rövid- és közép-hatótávolságú föld-levegő rakétákból áll.

A minisztérium szerint megtörtént a Pancir-Sz típusú rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer újabb egységének telepítése a Krímbe, amint ezt novemberben már ígérték. Akkor közölték, hogy előtte már hadrendbe állították a félszigeten az Sz-400-as, "Triumf" típusú légvédelmi rakétarendszer negyedik harccsoportját. A Pancir-Sz és az Sz-400-as rendszerből telepítettek még a közelmúltban az Északi-sarkvidéken, a Balti-tenger partján fekvő Kalinyingrád exklávéban és a távol-keleti Habarovszkban.

Az új telepítésekkel összefügghet, hogy Washington december 4-én közölte: 60 napos határidőt adnak Oroszországnak arra, hogy ismét megfeleljen az INF-szerződés előírásainak megállapodás előírásainak,

ellenkező esetben felmondják az 1987-es egyezményt.

Moszkva szerint Oroszország nem sértette meg a szerződést, és nem hagyja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilép abból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felügyelete alatt sikeresen tesztelték a héten az Avantgard kódnevű hiperszonikus hadászati interkontinentális rakétarendszert, amely

hagyományos és atomrobbanófejek hordozására egyaránt alkalmas.

Ebből egy rakétaezredet már jövőre hadrendbe állítanak a tervek szerint.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×