Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Vlagyimir Putyin orosz államfő (b) és John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a moszkvai Kremlben tartott megbeszélésük kezdeténMTI/EPA/Makszim Sipenkov
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Súlyos szavak: mostantól nem kizárt atomrakéták jelenléte Európában

Washington kilép a középhatóságú rakétákat korlátozó szerződésből - az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója moszkvai bejelentése alapján. John Bolton Vlagyimir Putyin oldalán állva azt is mondta: a kínai atomtevékenység immár realitás.

Mosolygós kép készült a Moszkvába látogató John Boltonról és Vlagyimir Putyinról, pedig nem lehetne komolyabb a tét: lesznek-e gyors atomcsapást mérő rakéták Európában?

A felek kitérő válaszokat adtak, de Bolton az orosz fővárosban megerősítette: szerinte az oroszok nem tartják be a hidegháború végén kötött egyezményt és a szerződésből kimaradt Kína fejlesztései és arzenálja amúgy is "új stratégiai realitást jelentenek".

Ezért lehet az, hogy Moszkvában is mérsékelten kritikus retorikával fogadták a Donald Trump-kormányzat döntését, annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó egy része őket okolja a szerződés kudarcáért.

Putyin elnök viccelődve feltette Boltonnak a kérdést:

"Az önök címerében a sas a békét jelképező olajfaágakat és villámokat tart a karmaiban. Lehet, hogy megette az összes olívát és csak villám maradt?"

Mire Bolton azt mondta: "Erre majd később tudok válaszolni."

A héjaként ismert nemzetbiztonsági tanácsadó szerint nincs értelme a további vitának, mivel, ahogy mondta,

"az oroszok úgy érzik, ők nem sértik meg a szerződést, mi pedig úgy, hogy igen".

A vitás pont eddig a Novator 9M729 orosz rakéta volt. Ez Moszkva szerint 500 kilométernél kevesebbet tud repülni, ezért nem esik a szerződés hatálya alá. Az amerikaiak szerint viszont nagyobb a hatótávolsága.

Bolton moszkvai sajtótájékoztatóján ugyanakkor elhárította a jövőre vonatkozó kérdést, hogy megjelennek-e a középhatóságú amerikai ballisztikus rakéták Európában.

Közben az a tény, hogy az oroszok nem ellenkeztek vehemensebben, annak is betudható, hogy ők azt sérelmezték, az egyezmény nem szabályoz olyan rakétatelepítéseket, amelyekkel szerintük az amerikaiak őket fenyegetik.

Például a kelet-európai NATO-szövetségeseknél hadrendbe állított rendszerekkel nemcsak elhárító rakétákat, hanem támadó-cirkáló rakétákat is fel lehet lőni Moszkva szerint. Az oroszoknak az sem tetszik, hogy az egyezmény nem vonatkozik a támadó drónokra.

Bolton szavai ellenére a lenta.ru portál szerint kétséges, hogy

Donald Trump egyedül meg tudja-e lépni azt, hogy felmondja a szerződést.

Az oroszok közölték, hogy a maguk részéről ők nem akarnak ilyet tenni. A portál ugyanakkor megemlítette, hogy Izraelnek, Indiának, Kínának, Észak-Koreának és Pakisztánnak vannak hadrendben ilyen rakétái és az amerikaiak valójában a rivális Kínával szemben akarnak fegyvereket fejleszteni a szerződés felmondásával.

Bolton azt is közölte, hogy a Moszkva által tagadott hackerkampány nem juttatta extra előnyhöz Donald Trumpot a két évvel ezelőtti elnökválasztáson, viszont olyan bizalmatlan légkört teremtett, ami különösen ártott Oroszországnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy

a kínai kibertevékenységhez képest az oroszok "kispályásnak" tűnnek.

Azt, hogy végül is mikor lép ki az Egyesült Államok a rakétaegyezményből, Bolton nem közölte, csak annyit mondott: "a megfelelő időpontban".

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×