Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők a londoni parlament előtt 2018. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Theresa May: "egyszer és mindenkorra" véget ér az EU-polgárok szabad bevándorlása

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazó politikai deklaráció sok egyéb célkitűzés mellett "egyszer és mindenkorra véget vet" az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.

A politikai deklaráció ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését - hangoztatta a brit miniszterelnök.

Theresa May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, kijelentette: a szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez.

A brit kormányfő alsóházi nyilatkozata előtt nem sokkal jelentették be Brüsszelben, hogy a tárgyalóküldöttségek megállapodtak a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit tartalmazó 26 oldalas deklaráció tervezetéről.

Theresa May elmondta a parlamentben, hogy a deklaráció - amelyet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó 585 oldalas megállapodástervezettel együtt az EU-ban maradó 27 tagországnak is el kell fogadnia -

előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások.

A brit miniszterelnök szerint ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás az EU és a világ bármely fejlett gazdasága között.

May döntő fontosságúnak nevezte, hogy a majdani kapcsolatrendszerről szóló szövegtervezetben egyértelműen szerepel a lehetőség az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikájának kialakítására az EU-hoz fűződő szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerrel párhuzamosan.

A politikai deklaráció egyik legsarkalatosabb, újnak tűnő eleme utalást tesz alternatív lehetőségekre annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása.

A Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetben még az szerepel, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tartalékmegoldásként az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről. Ezt súlyos bírálatok érik elsőssorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, azzal az érvvel, hogy ennek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

A majdani kapcsolatrendszerről szóló deklarációban azonban - és ezt Theresa May is hangsúlyozta csütörtöki alsóházi tájékoztatójában - egyértelmű utalás szerepel arra, hogy sem London, sem az EU nem is kívánja alkalmazni ezt a tartalékmegoldást, mivel

az elsődleges cél az, hogy az átmeneti időszak végére, 2021. január 1-jére érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer, amely önmagában szükségtelenné tenné a határellenőrzést.

Theresa May ismertetése szerint "abban a valószínűtlen esetben" is, ha "valaha egyáltalán szükség lenne" a tartalékmegoldásra, a cél az, hogy ennek gyorsan a helyébe lépjen vagy a végleges kapcsolatrendszer, vagy valamilyen alternatív megoldás.

Az alternatív lehetőségek között szerepelhet a fizikai határellenőrzés elkerülése technológiai eszközökkel, és ezek előkészületi munkálatai még a Brexit előtt megkezdődnek - mondta a brit kormányfő.

A politikai deklaráció tervezetét azonban mindezek ellenére ismét heves bírálatok érték a kormányfői felszólalást követő alsóházi vitában, és elemzői vélemények szerint

ez növeli annak a kockázatát, hogy a megállapodástervezetet a londoni parlament nem fogja elfogadni.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői csütörtök esti gyorselemzésükben közölték: a negatív parlamenti reakciók alapján az eddigi 60 százalék helyett immár 75 százalékosra taksálják annak az esélyét, hogy a Brexit-megállapodáscsomagot a londoni alsóház a december második hetére valószínűsíthető szavazáson elutasítja.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×