Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
305.97
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők a londoni parlament előtt 2018. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Theresa May: "egyszer és mindenkorra" véget ér az EU-polgárok szabad bevándorlása

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazó politikai deklaráció sok egyéb célkitűzés mellett "egyszer és mindenkorra véget vet" az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.

A politikai deklaráció ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését - hangoztatta a brit miniszterelnök.

Theresa May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, kijelentette: a szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez.

A brit kormányfő alsóházi nyilatkozata előtt nem sokkal jelentették be Brüsszelben, hogy a tárgyalóküldöttségek megállapodtak a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit tartalmazó 26 oldalas deklaráció tervezetéről.

Theresa May elmondta a parlamentben, hogy a deklaráció - amelyet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó 585 oldalas megállapodástervezettel együtt az EU-ban maradó 27 tagországnak is el kell fogadnia -

előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások.

A brit miniszterelnök szerint ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás az EU és a világ bármely fejlett gazdasága között.

May döntő fontosságúnak nevezte, hogy a majdani kapcsolatrendszerről szóló szövegtervezetben egyértelműen szerepel a lehetőség az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikájának kialakítására az EU-hoz fűződő szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerrel párhuzamosan.

A politikai deklaráció egyik legsarkalatosabb, újnak tűnő eleme utalást tesz alternatív lehetőségekre annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása.

A Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetben még az szerepel, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tartalékmegoldásként az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről. Ezt súlyos bírálatok érik elsőssorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, azzal az érvvel, hogy ennek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

A majdani kapcsolatrendszerről szóló deklarációban azonban - és ezt Theresa May is hangsúlyozta csütörtöki alsóházi tájékoztatójában - egyértelmű utalás szerepel arra, hogy sem London, sem az EU nem is kívánja alkalmazni ezt a tartalékmegoldást, mivel

az elsődleges cél az, hogy az átmeneti időszak végére, 2021. január 1-jére érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer, amely önmagában szükségtelenné tenné a határellenőrzést.

Theresa May ismertetése szerint "abban a valószínűtlen esetben" is, ha "valaha egyáltalán szükség lenne" a tartalékmegoldásra, a cél az, hogy ennek gyorsan a helyébe lépjen vagy a végleges kapcsolatrendszer, vagy valamilyen alternatív megoldás.

Az alternatív lehetőségek között szerepelhet a fizikai határellenőrzés elkerülése technológiai eszközökkel, és ezek előkészületi munkálatai még a Brexit előtt megkezdődnek - mondta a brit kormányfő.

A politikai deklaráció tervezetét azonban mindezek ellenére ismét heves bírálatok érték a kormányfői felszólalást követő alsóházi vitában, és elemzői vélemények szerint

ez növeli annak a kockázatát, hogy a megállapodástervezetet a londoni parlament nem fogja elfogadni.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői csütörtök esti gyorselemzésükben közölték: a negatív parlamenti reakciók alapján az eddigi 60 százalék helyett immár 75 százalékosra taksálják annak az esélyét, hogy a Brexit-megállapodáscsomagot a londoni alsóház a december második hetére valószínűsíthető szavazáson elutasítja.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×