INFORÁDIÓ 
2019. december 13. péntek
Luca, Otília

devizahitel

per

európai unió bírósága

Fotómontázs a devizahitelekkel és lakáshitelekkel kapcsolatos hírek illusztrálásához. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!

Újabb uniós hír a devizahitelesek ügyéről

Infostart

Összhangban vannak az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében.

Az Európai Unió bíróságának tájékoztatása szerint Nils Wahl főtanácsnok indítványában kiemelte, az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával.

Az uniós irányelvvel tehát nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, amely a tisztességtelenségtelen szerződési feltételek eltávolításával a fogyasztói szerződést hatályban tartja - ismertette az uniós főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós törvényszék.

Tavaly januárban fordult először a Fővárosi Törvényszék az uniós bírósághoz, hogy megállapítsák, nem sérti-e az uniós jogot a devizahitelek elszámolásának törvénye. Most a Budai Központi Kerületi Bíróság három fő kérdésére érkezett válasz az Európai Bíróságtól a devizahitelek ügyében.

1. Ez egyik kérdés az volt, hogy miután a bíróság megállapította a devizahitel-szerződéseben alkalmazott árfolyamrés jogellenességét, más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e ezt a helyzetet, és erre akkor is lehetőség van-e, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel.
A válasz szerint a szerződés megsemmisítésének következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. Azzal a körülménnyel, hogy tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása ellenére a fennmaradó szerződésekből eredő árfolyamkockázat továbbra is a fogyasztót terheli, a főtanácsnok megállapította, hogy a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából. A szerződés egészéből következő valamennyi gazdasági előny és hátrány ugyanis csupán együttesen, a szerződéskötés összes körülményére figyelemmel vizsgálható. A főtanácsnok szerint, a nemzeti bíróság szerepe a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására korlátozódik, e feltételek vagy e feltételekre tekintettel a szerződés más kikötéseinek módosítására azonban a nemzeti bírónak nincs lehetősége. Következésképpen az uniós irányelvvel nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, amely a szerződés - tisztességtelen feltételek nélküli - hatályban tartását célozza.

2. A magyar bíróság azt is meg szerette volna tudni, hogy összhangban van-e az uniós irányelvekkel, illetve az uniós jog alapelveivel az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. A főtanácsnok erről azt mondta, az irányelv nem akadályozza, hogy a jogalkotó bizonyos tisztességtelen kikötéseket törvények útján érvénytelenítsen az igen elterjedt, tisztességtelen banki gyakorlatok megszüntetése érdekében anélkül, hogy megsemmisítené az érintett szerződéseket.

3. A bíróság végül azzal kapcsolatban várt iránymutatást, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek - véleménye szerint - nem átlátható eljárás keretében születnek.
Erről a főtanácsnok azt mondta, a Kúria jogegységi határozataz valóban kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, de egyáltalán nem akadályozzák azokat abban, hogy megvizsgálják az eléjük tárt szerződések uniós joggal való összhangját. Sem azt, hogy adott esetben e jognak megfelelő döntést hozzanak, eltérve a jogegységi határozattól az uniós jog elsőbbségének elve alapján. A főtanácsnok szerint semmi sem áll útjában annak, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós bíróságtól kérjék a Kúria jogegységi határozatai az uniós joggal való összhangjának megvizsgálását olyan esetekben, ha ezen összhang meglétével kapcsolatban kételyeik merülnek fel.
A főtanácsnok indítványában ezért annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a szóban forgó bírósági határozatok nem ellentétesek sem az irányelvvel, sem pedig az uniós jog egyéb rendelkezéseivel.
Az uniós főtanácsnok feladata, hogy - pártatlanul és függetlenül eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

Nyitókép: Faludi Imre
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018