eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Washington, 2018. július 17.Donald Trump amerikai elnök megbeszélésen vesz részt törvényhozókkal a washingtoni Fehér Házban 2018. július 17-én, a Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott kétoldalú találkozójának másnapján. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Trump feloldotta a titkosítást az orosz ügyben

Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal több olyan dokumentum titkosítását oldotta fel, amelyek a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozás ügyében folytatott vizsgálatokkal kapcsolatosak - jelentette be közleményében Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője.

Az elnök elrendelte, hogy az igazságügyi minisztérium és a felügyelete alá tartozó Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), továbbá az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) tegye nyilvánossá az Oroszországgal kapcsolatos dokumentumokat. Ezen iratok között vannak például James Comey volt FBI-igazgató telefonbeszélgetéseinek leiratai, elektronikus levelezései, Rod Rosenstein jelenlegi igazságügyi miniszterhelyettes Oroszországgal kapcsolatos belső levelezései, azok az iratok és engedélyek, amelyek alapján az Obama-kormányzat idején az FBI elrendelte egyes amerikai állampolgárok, köztük Carter Page, Trump volt kampánytanácsadója megfigyelését és lehallgatását. Nyilvánosságra kerülnek egyes befolyásos minisztériumi tisztségviselők belső, hivatali levelezései is.

Az igazságügyi tárcának szerkesztés nélkül kell nyilvánosságra hoznia James Comey és helyettese, Andrew McCabe sms-üzeneteinek szövegeit, valamint annak a Peter Strzok volt FBI-munkatársnak levelezését is, akit nemrégiben bocsátottak el, mert kiderült, hogy a 2016-os választási kampány idején arról levelezett kolléganőjével, hogy "Donald Trumpot meg fogjuk állítani".

James Comey-t tavaly májusban menesztette Donald Trump, Andrew McCabe-t pedig az idén márciusban bocsátotta el Jeff Sessions, az igazságügyi tárca vezetője.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője hétfő este közölte, hogy a tárca és az FBI már dolgozik az Országos Hírszerzési Igazgatósággal közösen az elnök utasításának végrehajtásán.

Az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatok egyes dokumentumai titkosításának feloldása nem meglepetés, de elemzők szerint komoly következményekkel járhat.

Az idén júniusban Rod Rosenstein miniszterhelyettest a képviselőházi meghallgatásán több republikánus politikus is azzal vádolta meg, hogy a vizsgálatokkal kapcsolatos, lényeges dokumentumokat tart vissza. Devon Nunez, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus vezetője pedig csütörtökön egy washingtoni gálavacsorán jelentette be, hogy az elnök egyes dokumentumok titkosságának feloldására készül. Nunez szerint ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy az igazságügyi minisztérium és az FBI 2016-ban megfigyelte, lehallgatta a demokraták politikai ellenfeleit, nevezetesen Donald Trump kampányának munkatársait.

Trump egyébként nem sokkal azt követően hozta nyilvánosságra az utasítását, hogy a demokrata párti szenátorok nem mutatkoztak hajlandónak az együttműködésre Brett Kavanaugh főbírójelölt ügyében. A főbírójelöltet egy nő azzal vádolta meg, hogy 35 évvel ezelőtt diákként egy házibuliban szexuálisan zaklatta őt. A szenátus demokrata frakciójának vezetője, Chuck Schumer és rangidős demokrata párti politikusa, Dianne Feinstein FBI-vizsgálatot és a jelöltről a héten esedékes szavazás elhalasztását követelte.

Hétfő este újságíróknak adott rövid interjújában Trump kiállt a jelöltje mellett. Kavanaugh és az őt megvádoló Christine Blasey Ford hétfőn nyilvános meghallgatáson vesz részt a szenátusban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×